Nem került a csütörtök délután kezdődő EU-csúcs napirendjére a Magyarország elleni, 7. cikkely szerinti eljárás, ám ez nem jelenti azt, hogy ne foglalkoznának vele. Kedden, az általános ügyek tanácsában több nyugat- és észak-európai ország kormánya is aggodalmát fejezte ki a magyar demokrácia állapotát rontó intézkedések miatt – írja az EUrologus.

Az ülésen a szakoldal információi szerint az Európai Bizottság felhívta a figyelmet a magyarországi helyzet súlyosságára, és kiemelt néhány új aggasztó fejleményt, elsőként a CEU Egyesült Államokban akkreditált programjainak kikényszerített áthelyezését Bécsbe. Emlékeztetett rá, hogy az Európai Unió történetében nem volt még rá példa, hogy egy egyetem kénytelen legyen elhagyni egy uniós tagállamot a kormányzat intézkedései és módszeres nyomásgyakorlása miatt. Az Európai Bizottság azt is nyugtalanítónak tartja, hogy november végén egyetlen, kormányközeli kézbe került több száz médiatermék.

A brüsszeli testület azt javasolta, hogy a Sargentini-jelentésben szereplő észrevételeket osszák témákra, és külön-külön tárgyaljanak ezekről, az ülésekre pedig hívják meg azokat a nemzetközi szervezeteket, amelyektől idéz a jelentés.

Az EUrologus úgy tudja, a találkozón kilenc tagország képviselői kértek szót, és osztották a bizottság aggályait. Dánia, Franciaország, Hollandia, Svédország és Németország a CEU miatt fejezte ki rosszallását, a finnek, a belgák, a luxemburgiak és a portugálok pedig hangsúlyosan támogatták az eljárást.

Magyarország visszautasította a CEU-val kapcsolatos vádakat, és rámutatott, hogy az egyetem a jövőben is működhet Magyarországon. A kormányközeli média tulajdonlásának összevonásával kapcsolatban a magyar kormány rámutatott, hogy közelmúltban készített felmérések alapján a magyar lakosság negyven százaléka ellenzéki irányultságú médiát fogyaszt.

(Index)