Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Hivatalos tárgyalást kezd az egyesülés lehetőségéről Németország első és negyedik legnagyobb hitelintézete, a Deutsche Bank és a Commerzbank - jelentették be vasárnap. Christian Sewing, a Deutsche Bank igazgatótanácsának elnöke közleményében kiemelte, hogy hónapok óta terjednek híresztelések az összeolvadásról, ezért tisztázni kell a helyzetet. Mint írta, a "stratégiai lehetőségek" vizsgálata keretében kezdődik tárgyalás a Commerzbankkal, és "egyáltalán nem biztos, hogy eljutunk a tranzakcióig".
Hozzátette: "A tapasztalatok azt mutatják, hogy számos gazdasági és technikai ok szólhat egy ilyen lépés ellen". A Commerzbank részéről ugyancsak hangsúlyozták, hogy a tárgyalás nem feltétlenül vezet a két bank egyesüléséhez. A fúzió lehetőségéről már 2016-ban is tárgyaltak, akkor arra jutottak, hogy külön-külön kell folytatni a szerkezetátalakítást, és a munka lezárása után lehet visszatérni az ügyre.
Az egyesüléssel egy hozzávetőleg 2000 milliárd euró (640 ezer milliárd forint) mérlegfőösszeggel, 38 millió magán-, és vállalati ügyféllel és 133 ezer munkatárssal rendelkező bank jönne létre, amely a legnagyobbak közé tartozna - a mérlegfőösszeg alapján a francia BNP Paribas után a második számú lenne - az európai piacon. A szövetségi pénzügyminisztérium visszafogottan kommentálta a bejelentést, közölték, hogy tudomásul veszik a tárgyalások megkezdését és mindkét féllel tartják a kapcsolatot. Azonban számos német lap úgy tudja, hogy a tárca hónapok óta sürgeti az egyeztetések elkezdését és igyekszik elérni, hogy a május 26-i európai parlamenti választás előtt megállapodjanak a fúzióról.
A minisztérium államtitkára, Jörg Kukies, aki a New York-i székhelyű Goldman Sachs nemzetközi befektetési bank németországi ás ausztriai tevékenységét irányító társaság vezetéséből érkezett a tárcához, az utóbbi egy évben több mint húsz alkalommal tárgyalt a Deutsche Bank képviselőivel. A Commerzbanknál a 2008-ban elmélyült nemzetközi pénzügyi válság révén szerzett mintegy 15 százalékos állami tulajdonrészhez kapcsolódó jogosítványokat felhasználva ösztönözte a folyamatot a minisztérium. A kormány szerint azért szükséges az egyesülés, hogy megjelenjen a piacon egy globális léptékű tevékenységre képes nemzeti nagybank, amely megbízható finanszírozója lehetne a globális beágyazottságú német gazdaság vállalkozásainak.
