Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Elutasították a tagországok Theresa May arra vonatkozó kérését, hogy legkésőbb június 30-ig kapjon haladékot az Egyesült Királyság az EU-ból való kilépésre - számolt be több brit lap az uniós országok EU-nagyköveteinek kedd késő estig tartó találkozója után. Így a szerdai EU-csúcson a huszonhetek vezetői várhatóan két céldátumot jelölhetnek ki a Brexitre:
- 2019. december vége
- 2020. március vége.
Utóbbi dátum éppen egyéves halasztást jelent a kilépés eredeti, március 29-i dátumához képest.
Ez egyben azt is jelentheti - jegyzi meg londoni kormányforrásokra hivatkozva a Guardian -, hogy Theresa May mégsem viszi végig a Brexit-folyamatot, hírek szerint ugyanis csak június 30-ig vállalná a miniszterelnökséget.
Igaz, elég komoly kockázata van, hogy nem is maradhatna tovább a helyén. A hosszú halasztás ugyanis azt jelenti, hogy May-nek és pártjának, a Konzervatívoknak legalább két szavazást kell túlélnie: az egyik a május 2-i helyhatósági választás, a másik pedig a május 23-i európai parlamenti választás. Utóbbi megtartása a hosszú halasztás miatt elvárt, és a szerda esti EU-csúcs kiszivárgott zárónyilatkozat-tervezetében állítólag az szerepel, hogy a britek éppen ezt vállalják a halasztásért cserében. Ha mégsem, akkor június elsejéig távozniuk kell.
Egy hatalomváltás még kiszámíthatatlanabbá teheti az amúgy is teljes káoszba fulladt folyamatot, hiszen nem igazán tudni, hogy akár egy Brexit-párti konzervatív kormányfő vagy a Munkáspárt milyen módon találna kiutat a helyzetből.
A Brexit elhúzása azonban nem áll érdekében az EU-nak sem, hiszen az nem csak a szigetország helyzetét teszi bizonytalanná, de emiatt gyakorlatilag leállt a normális döntéshozatal az unióban. Márpedig az EP-választások után olyan sürgető dolgokról kellene dönteni, mint a 2020 utáni hétéves költségvetés.
