Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Kapott a kormány hideget-meleget, amiért megvétózta a V4-ekkel az EU klímamegállapodását, ami azt tűzte ki célul, hogy 2050-re az unió annyira szén-dioxidot termel majd csak, amelyet a természet el is tud nyelni (nem először téve keresztbe különböző nemzetközi szervezeteknek). A kormány hivatalos reakciója az volt, hogy nem lehet tudni, az EU hogy fogja kompenzálni az átállás költségeit, azaz tulajdonképpen EU-s költségvetési kérdést csinált a klímavédelmi egyezményből. A kormány a rezsicsökkentés megvédésével adta el a döntést, a VálaszOnline pedig most egy újabb válasszal állt elő.
A cikk szerint Orbán most valóban beállt a visegrádi egységbe, és a lengyelek miatt vétózott. Nekünk ugyanis kisebb erőfeszítésbe tellene megváltoztatni, korrigálni az energiamixet, azaz az energiaforrásainkat, Lengyelországban ez viszont sokkal nehezebb ügy: az ország energiájának 80 százaléka származik szénenergiából, az ágazat 100 ezer embernek ad munkát. A lengyelek ugyan hajlanak arra, hogy ez megváltozzon, tisztább legyen a városaik levegője (az EU 50 legrosszabb levegőjű városából 36 lengyel), de a kormány nem szívesen akaszt tengelyt a szénlobbival. A cseh kormány sem hajlik olyan nagyon a modernizációra. A szlovákok kiestek a V4-es összefogásból ebben a kérdésben, de az észtek beálltak, mert ott meg az olajpala a kulcsszó: a szintén nem túl környezetbarát energiaforrás adja a kis balti ország energiatermelésének 97 százalékát.
