Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Az adozona.hu-t egy olvasója kereste meg, mégpedig a következő kérdéssel: Rokkantnyugdíjas (1955-ben született) 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátást kap, mellette hozzátartozói ellátást is kapott. Közben – 2013-ban – kapott a két ellátás mellett ideiglenes özvegyi nyugdíjat, amit 2014-től nem kap. Ha 2019-ben kéri az öregségi nyugdíjazást, akkor továbbra is részesül hozzátartozói ellátásban, és feléled az özvegyi nyugdíj, mert nem telt el 10 év az élettárs halála óta? Kaphatja az öregségi nyugdíjat, a hozzátartozói ellátást és özvegyi nyugdíjat együtt? Mikor rokkantnyugdíjas lett, 21 év 25 nap szolgálati időt vettek figyelembe nála. 2012-től 4 órában dolgozik, a mindenkori garantált bérminimum 4 órára eső munkabéréért. Ha kevesebb lesz az öregségi nyugdíja, mint a mostani rokkantellátás, mondhatja azt, hogy nem kéri az öregségi nyugdíjat, vagy csak az választhat, aki 1954. december 31. előtt született?
A lap szakértőjének válasza szerint, bár a levélíró nem közölte pontosan, hogy milyen jogcímen kapta a hozzátartozói ellátást, ezért csak vélelmezni tudja, hogy árvaellátást kapott, mert a levele szerint 2013-tól 2014-ig elhunyt hozzátartozója után ideiglenes özvegyi nyugdíjban részesült. Hozzátartozói nyugellátást pedig özvegyi nyugdíj, szülői nyugdíj vagy árvaellátás jogcímen lehet megállapítani.
Ha a hozzátartozói ellátása árvaellátás volt, akkor a szakértő szerint feltételezhető, hogy azt megváltozott munkaképességére tekintettel kapta, ezért amennyiben a megváltozott munkaképessége – egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos – továbbra is fennáll, az árvaellátás megilleti függetlenül attól, hogy rokkantsági ellátásban, vagy öregségi nyugdíjban részesül.
Ami az özvegyi nyugdíj feléledését illeti – írja Winkler Róbert nyugdíjszakértő -, mivel az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követő 10 éven belül a levélíró betölti az irányadó nyugdíjkorhatárát – 64 életév – így jogosult lesz özvegyi nyugdíjra is, melynek megállapítását külön kérelmezni kell a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságától. Az árvaellátás folyósítását az a tény sem befolyásolja, hogy az adott személy ezen ellátása mellett özvegyi nyugdíjban és rokkantsági ellátásban, vagy öregségi nyugdíjban is részesül.
Winkler éppen ezért azt javasolja, hogy az öregségi nyugdíj megállapítása iránti igénye előterjesztésekor jelezze a levélíró, hogy a nyugdíj megállapítását kizárólag abban az esetben kéri, ha annak összege magasabb lesz, mint a jelenleg folyósított rokkantsági ellátása összege, ily módon lehetősége nyílik választani a két ellátás összege között.
Olyan választási lehetősége viszont nincs, hogy a rokkantsági ellátása összege a nyugdíjkorhatára betöltése napjától, azonos összegben, de már öregségi nyugdíjként kerüljön továbbfolyósításra. Ezzel a választási lehetőség ugyanis kizárólag azok az 1955. előtt született rokkant ellátott személyek élhetnek, akik 2012. előtt már rokkantsági nyugdíjban részesültek, majd ez az ellátásuk 2012-től azonos összegben, de már rokkantsági ellátásként került továbbfolyósításra a reájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatáruk betöltéséig.
