Észak-Korea újrakezdheti kísérleteit az interkontinentális rakétákkal, ha az amerikaiak megtartják közös hadgyakorlatukat Dél-Koreával – közölte a hadügyminisztérium Phenjanban. Arra hivatkoznak: Donald Trump amerikai elnök tavaly Szingapúrban megígérte Kim Dzsong Unnak, hogy nem lesznek ilyen nagy hadgyakorlatok, amelyeket Észak-Korea "háborús főpróbának" tekint. Cserébe a diktátor lemondott arról, hogy kísérletezzen interkontinentális rakétákkal és olyan atombombákkal, amelyek beférnek ezeknek a rakétáknak a robbanófejébe.

A második találkozó ugyan sikertelen volt, de Trump és Kim Dzsong Un nemrég harmadszor is találkozott, méghozzá Észak-Koreában. Trump volt az első amerikai elnök, aki átlépte a két Koreát elválasztó fegyverszüneti vonalat Panmindzsonban. Újabb csúcstalálkozót készítünk elő – nyilatkozta akkor mindkét fél, de közben megmaradtak a szankciók, amelyek fojtogatják ÉszakKoreát.

A Bloomberg szerint a kilencvenes évek nagy éhsége óta nem voltak ilyen alacsonyak a rizs fejadagok a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszerben: 14 deka jut egy főre sok családban. A szankciók és a természeti csapások egyszerre sújtják Észak-Koreát, ahol az életszínvonal az egyhuszada a dél-koreainak.

De természetesen nem mindenkié: Kim Dzsong Un és a családja mindent megkap, amit csak akar. De hogyan? Ennek nézett utána egy kutatóközpont az Egyesült Államokban. A washingtoni Center for Advanced Defense Studies nyolc hónapos kutató munkával próbálta meg feltárni:

Hogy játssza ki a szankciókat az észak-koreai titkosszolgálat?

Észak-Koreában a titkosszolgálat két legfontosabb feladata külföldön az, hogy tudósokat és fegyvereket szerezzen be, illetve a diktátor családját lássa el azzal a nyugati luxussal, amelyet Kim Dzsong Un diákként Svájcban megismert. A CIA korábban alaposan kivizsgálta, milyen szerepe volt az orosz tudósoknak abban, hogy Észak-Korea ilyen gyors fejlődést mutatott fel az atomfegyverzet tökéletesítésében, illetve az interkontinentális rakéták kifejlesztésében. A Szovjetunió bukása után sok élvonalbeli tudós nem tudta, hogy mihez kezdjen magával: néhányan a világtól elzárkózó diktatúrában találtak új megrendelőre, új hazára. Az eredmény: Észak-Korea immár rendelkezik olyan rakétákkal, amelyek atombombát is el tudnak juttatni az Egyesült Államok területére. Ezért tárgyal Trump Kim Dzsong Unnal, miközben a diktátor apja és nagyapja hiába próbálta meg elérni azt, hogy az USA elnöke szóba álljon vele.

De ez csak az egyik oldal. Kim Dzsong Un kedvenc autója a Mercedes Maybach. Ebben parádézik rendszeresen, hogy elkápráztassa a híveit, akik csak álmodhatnak ilyesmiről. De hogy érkezik el a méregdrága Mercedes, amely természetesen szerepel a szankciós listákon, a diktátor garázsába?

A két páncélozott Mercedes Rotterdam kikötőjéből hat országon át jutott el Észak-Koreába

A Mercedes Maybach S 600 Guard legkevesebb 500 ezer dollárba kerül, de az extrákkal együtt minden bizonnyal többe. Ebből rendelt kettőt az ifjú diktátor, és meg is kapta, amit akart.

De ez nem minden: a washingtoni stratégiai kutatóintézet szerint Észak-Korea 2015 és 2017 között legkevesebb 191 millió dollárt költött luxuscikkekre külföldön. Ezek feltehetően mind a diktátor családját gazdagították. Frissebb statisztika nincsen, pedig a két Mercedes Maybach 2018-ban kezdte el több ezer kilométeres útját Rotterdam kikötőjéből Phenjan felé.

Nem ez volt az első Mercedes-szállítmány, amely Észak-Koreába érkezett, mert Kim Dzsong Un egy Mercedes Maybach Pulman luxusautóban feszített, amikor találkozott Dél-Korea elnökével. Ennek az autónak olyan erős a páncélzata, hogy nem üti át a gépfegyver golyója sem. Sőt, bombát is robbanthatnak mellette, a bent ülő azt is túlélheti – legalábbis ezt ígéri a Mercedes, amely csekély 1 millió dollárért vesztegeti ezt a luxusautót – természetesen megint csak extrák nélkül. A német autógyár a CNN érdeklődésére cáfolta, hogy bármikor eladott volna bármilyen autót Észak-Koreának, melyet ENSZ-szankciók sújtanak.

Észak-Korea titkosszolgálata valahogy mégiscsak megszerezte a luxusautókat, és eljuttatta őket a diktátor garázsába. A két Mercedes Maybach hosszú tengeri út után érkezett meg Rotterdamból Dalienbe. Ebben a kínai kikötőben szokott találkozni Kim Dzsong Un Hszi Csinping kínai elnökkel. Azt hihetnénk tehát, hogy innen szállították az autókat Észak-Koreába, de nem. Kína szövetségese ugyan Észak-Koreának, de megszavazta a szankciókat ellene – hiszen neki sem örömhír, hogy a szomszédban született egy mini atomhatalom, melynek kiszámíthatatlan ura akár képes arra is, hogy bevesse a nukleáris fegyvert. Ezért a hajó továbbszállította a két luxus Mercedest Oszakába, Japánba. Majd innen Puszanba, Dél-Korea legnagyobb kikötőjébe. Itt felrakták egy titokzatos hajóra, mely DN 5505 néven volt bejegyezve Dél-Koreában. Irány Nahodka – az orosz Távol-Kelet. Oroszország is jóbarátja Észak-Koreának, de Moszkva is megszavazta a szankciókat, mert tart a kiszámíthatatlan diktátortól.

A titokzatos hajó egyszer csak eltűnt, két hétig nem adott hírt magáról, majd újra feltűnt Puszan kikötőjében. A Mercedesek eltűntek, és helyükre szén került, ami Észak-Korea egyik legfőbb exportcikke. A szénszállítmány berakodási helye a hajónapló szerint Nahodka Oroszországban. A szorgos amerikai kutatók érdeklődtek Nahodka kikötőjében arról, hogy látták-e kikötni a szóban forgó hajót? A kérdéses időszakban nem kötött ki ilyen hajó Nahodkában – válaszolták az oroszok. Vagy hazudtak, vagy valamelyik másik kikötőben kirakták a két Mercedest, és helyére szenet tettek, hogy megszerezzék az újabb vásárlásokhoz szükséges dollárokat.

A vizsgálat végén a washingtoni stratégiai kutatóintézet felteszi az igazán kínos kérdést: most csak luxus Mercedeseket csempésztek be a diktátor számára Észak-Koreába a szankciók kijátszásával, de mi van akkor, ha ezt fegyverekkel teszik meg?! Észak-Korea gyors előrehaladása a fegyverkezés terén épp ilyen becsempészett technológiákon alapul. A csempészet pedig szinte tökéletessé vált az elmúlt időszakban Észak-Koreában, amely újra azzal fenyegetőzik, hogy felújítja nukleáris és rakétafejlesztési programjait.

Kim Dzsong Un az év végéig adott határidőt Donald Trumpnak. "Mi meg akarunk állapodni, és azt gondolom, hogy ők is!" – nyilatkozta az Egyesült Államok elnöke, akinek jól jönne egy diplomáciai siker az elnökválasztási kampány kellős közepén.