Trumpot tényleg érdekli Grönland megvásárlása

Az elnök járatos ingatlanvásárlási ügyekben, és majd megvizsgálja a kérdést – mondta Larry Kudlow a Fox News amerikai hírtelevízióban. Hozzátette, hogy nem akar arról találgatásokba bocsátkozni, hogy egy ilyen ügylet hova vezethetne, de azt leszögezte, hogy a Dániához tartozó, autonómiát élvező sziget értékes ásványkincsei miatt stratégiai jelentőségű az Egyesült Államok számára. Kudlow még hozzáfűzte: Grönland természetesen Dánia része.

Sajtóértesülések szerint Donald Trump - hol komolyabban, hol viccelődve - többször is felvetette már vacsorák és beszélgetések alkalmával Grönland megvásárlását Dániától, és a Fehér Ház jogi tanácsadói hivatalának két munkatársát meg is kérte, vizsgálják meg az ügylet lehetőségét.

 

Az 56 ezer lelket számláló, stratégiai fekvésű Grönland, amely egykor egy kontinenst alkotott Észak-Amerikával, a Föld legnagyobb szigete és a Dán Királysághoz tartozó autonóm terület. Egy 2009-ben rendezett népszavazás után a grönlandiak megkapták a rendelkezési jogot a természeti kincseik felett, és a nyelvüket - az inuitot - is hivatalos nyelvként ismerik el.

Mette Frederiksen dán kormányfő épp vasárnap látogatott Grönlandra, és újságírók érdeklődésére ismételten leszögezte: a sziget nem eladó. Trump elképzelését illetően pedig azt mondta, nagyon reméli, hogy az amerikai elnök mindezt nem gondolja komolyan.

Donald Trump szeptember elején Dániába látogat.

Elemzők szerint Grönland fontos hely az amerikai nemzetbiztonsági érdekek szempontjából. Az Egyesült Államok és Dánia közötti, évtizedekkel ezelőtt megkötött védelmi szerződés korlátlan jogot ad Washingtonnak a Grönland északnyugati részén lévő Thule légitámaszpont működtetésére. Ez egyébként az Egyesült Államok legészakibb katonai támaszpontja, mintegy 1500 kilométerre fekszik az Északi-sarktól, és része az amerikai ballisztikusrakéta-jelző rendszernek. Ezt a támaszpontot használja az amerikai légierő űrparancsnoksága és az Észak-amerikai Légvédelmi Parancsnokság (NORAD) is.

Nem Donald Trump az első amerikai elnök, aki elgondolkodott Grönland esetleges megvásárlásán. Harry Truman 1946-ban vetette fel, és akkor Washington meg is próbálkozott az ügylettel.