Olvasónk kérdezi: Mi lesz az Erasmusszal?

Válasz: Az átmeneti időszak alatt semmi – sőt, néhány hónapja az EU arról is döntést hozott, hogy ha megállapodás nélkül lépnek ki a britek, az ösztöndíjakat továbbra is fizetni fogják azoknak, akik azt korábban elnyerték, legyen szó az EU-ban tanuló britekről, vagy a szigetországban tanuló uniós polgárokról.

Fontos, hogy az Erasmus uniós program ugyan, de nem csak uniós országok a részei, vagyis ha arról állapodnak meg az átmeneti időszakban, hogy a britek továbbra is részt vesznek benne, akkor – még ha korlátozottabb formában is – folytatódhat a diákcsere ösztöndíj. Erre jó esély van, mivel a brit kormány mindig igyekszik világossá tenni, hogy jól képzett európaiakra szüksége lesz a jövőben is, vélhetően valamennyit hajlandó áldozni az Erasmusra is, ha ezt ezzel is előmozdíthatja. (Ha pedig nem, akkor talán kitalál valami hasonlót.) A probléma itt a pénz lehet, hiszen az uniós programokban való részvételnek költsége van, és hát Boris Johnson – legalábbis nyilatkozatai szerint – nagyon nem szeretne fizetni az EU-nak.

Szeretettel Nagy-Britanniából: Nem "mindenki Londonban mosogat"

Kisebb brit városokban is jelentős létszámú magyar közösség él, és sokan igénylik, hogy kapcsolatban legyenek egymással. Több helyen ez már szervezett formát is öltött – ezekből mutatunk néhányat.

Olvasónk kérdezi: Nem lesz többé érvényes az ingyenes roaming?

Válasz: Most még nincs változás ezzel kapcsolatban, január 31-e után is érvényes az a rendelkezés, amely alapján a külföldi mobilhasználat nem járhat többletköltséggel az EU-n belül. Az átmenet utáni rendszer attól függ, miről egyezik meg a két fél – vagyis az is lehet, hogy a britek és az EU is vállalja, hogy szolgáltatóitól továbbra is elvárja az uniós roamingrendelet betartását. Ha ez nem is lesz így, az sem kizárható, hogy maguk a szolgáltatók döntenek úgy, hogy eltekintenek a többletdíjaktól. A nagy brit szolgáltatók egyelőre nem tervezik, hogy a Brexit miatt újra bevezessék a roamingdíjakat. Mivel egyikük – a Vodafone – Magyarországon is jelen van, az sem túl életszerű, hogy itt nagy áremeléstől kelljen tartani.

Pompeo szerint a Brexit Amerikának is jó

A brit európai uniós tagság közelgő megszűnése "hatalmas előnyökkel" fog járni az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok számára is, mondta az amerikai külügyminiszter csütörtökön Londonban.

Mike Pompeo a brit kollégájával közösen tartott tájékoztatóján derűlátóan nyilatkozott a szigetország jövőjéről, kiemelve, hogy az uniós tagság számos területen korlátozta az Egyesült Királyságot.

"Látni fogják az ennek eredményeként nemzeteink számára nyíló hatalmas előnyöket", fogalmazott, hozzátéve, remélhetőleg még a novemberi amerikai elnökválasztás előtt tető alá tudja hozni a jövőbeli kereskedelmi egyezményt. Hangsúlyozta, az amerikai-brit titkosszolgálati információmegosztás továbbra is "mély és erős" marad, és reményét fejezte ki, hogy az új generációs technológiák biztonságosak lesznek.

Pompeo emellett Kína növekvő globális befolyásának veszélyeire figyelmeztetett, s napjaink "központi fenyegetésének" minősítette a Kínai Kommunista Pártot, amely szerinte nagy kihívás a nyugati demokratikus értékek védelme szempontjából. Hozzátette, meg kell tenni mindent, hogy a 21. században is meghatározóak maradjanak ezen alapértékek.

Egyes amerikai szenátorok korábban úgy vélekedtek, hogy veszélyeztetheti az információmegosztást, hogy a brit hatóságok engedélyezték a kínai Huawei részvételét az ország ötödik generációs mobiltávközlési hálózatának (5G) kiépítésében. Pompeo azt is mondta,

hogy ezzel London jelentős kockázatot vállalt, de közölte, bízik abban, hogy sikerül majd megoldást találni a nézetkülönbségekre ezen a téren.

Az amerikai külügyminiszter a délután folyamán Boris Johnson brit kormányfővel is tárgyalni fog.

Biztonsági megfontolásokból korábban mások mellett az Egyesült Államok és Ausztrália is kizárta az 5G-hálózatok fejlesztéséből a Huaweit, rámutatva, hogy Peking kémkedésre használhatja fel a vállalat berendezéseit. Ezt a kínai kormány tagadja.

Az Egyesült Királyság az első ország, amely kilép az Európai Unióból, erre közép-európai idő szerint pénteken éjfélkor fog sor kerülni.

Juncker: Még vissza lehet csinálni

Az Európai Bizottság előző elnöke, Jean-Claude Juncker szerint, ha Nagy-Britannia valamikor a jövőben meggondolná magát, és szeretne ismét belépni az Európai Unióba,

az EU minden bizonnyal visszafogadná.

A brit EU-tagság pénteken, brit idő szerint 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor szűnik meg.

Juncker, aki a Brexit-tárgyalások idején volt az Európai Bizottság elnöke, csütörtökön sugárzott interjúban kijelentette: nem tudja megmondani, hogy felmerülhet-e lehetőségként Nagy-Britannia újbóli csatlakozása az EU-hoz. Lehet, hogy 20 vagy 30 év múlva a britek újragondolják a kilépésről hozott döntésüket, de "ki tudhatná előre, hogy merre fejlődik a világ a következő évtizedekben".

Juncker ugyanakkor úgy fogalmazott: ha a helyzet valamikor úgy hozza, hogy Nagy-Britannia "ismét megjelenik az Európai Unió kapujában, ki lenne az, aki ezt a kaput zárva tarthatná előtte?"

Szerinte a briteknek és az EU-nak is jobb, "ha sorainkban tudhatjuk Nagy-Britanniát".

Ugyanennek a véleményének adott hangot nemrégiben Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke.

Timmermans a The Guardian karácsonyi kiadásában megjelent személyes hangvételű cikkében úgy fogalmazott: szomorú, hogy az európai család egyik tagja a kapcsolatok megszakítására készül, vigasszal tölti el ugyanakkor az a gondolat, hogy a családi kapcsolatokat igazából soha nem lehet elvágni.

Hozzátette, hogy az Európai Unió bármikor ismét szívesen látja tagjai körében Nagy-Britanniát.

London a pénteki kilépés pillanatában kezdődő, alapesetben 11 hónapig tartó átmeneti időszakban széles körű, az árukra és a szolgáltatásokra egyaránt kiterjedő szabadkereskedelmi megállapodást szeretne kötni az EU-val.

Juncker azonban a csütörtöki BBC-interjúban kijelentette: az EU meglepetéssel értesült arról, hogy brit kormányilletékesek szerint Nagy-Britanniának szabad hozzáférést kell biztosítani az európai pénzügyi szolgáltatások piacához. "Miért kellene? Ha (Nagy-Britannia) nem lesz részese (az EU) vámuniójának és egységes belső piacának, akkor miért követeli, hogy a londoni Citynek ugyanolyan jogosultságai legyenek, mint más európai pénzügyi központoknak?" – kérdezte az Európai Bizottság volt vezetője.

A londoni Cityben honos nagy pénzügyi szolgáltató cégek a Brexit-folyamat kezdete óta tartanak attól, hogy átfogó kétoldalú megállapodás nélkül elveszíthetik passporting-jogosultságaikat, vagyis az euróövezeti piacokra szóló szolgáltatásnyújtási engedélyeiket. A City kilátásait terhelő Brexit-kockázatokról nagy londoni pénzügyi-gazdasági elemzőházak részletes forgatókönyveket dolgoztak ki.

Az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég modellszámításai szerint például a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő üzleti aktivitás a londoni pénzügyi szolgáltatási szektorban megállapodás híján 40-50 százalékkal zuhanna, és ez a tovagyűrűző másodlagos hatásokkal együtt 38 milliárd font (15 ezer milliárd forint) bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszűnésével járhat a Cityben.

Arra a kérdésre, hogy milyen a viszonya Boris Johnson brit miniszterelnökkel, akit a Brexitről döntő népszavazás kampányában hazugságokkal vádolt, Juncker úgy válaszolt, hogy a kampány idején nem kedvelte, miniszterelnökként és magánemberként már kedveli Johnsont. "Nem azt mondtam, hogy száz százalékig hazudott, csak azt, hogy néha hazugságokhoz is folyamodott".

"We still love EU" – jókora transzparenssel üzentek a Brexit ellenzői

Százötven négyzetméteres transzparenssel üzentek az Európai Uniónak Nagy-Britannia kilépésének brit ellenzői Doverben. A Brexit-ellenes aktivisták doveri szikláknál elhelyezett transzparensén a "We still love EU" (Még mindig szeretjük az EU-t) felirat volt látható.

Antony Hook, a megmozdulás szervezője, leköszönő európai parlamenti képviselő a Twitteren közzétett egy drónfelvételt az üzenetről, amelyen a love szót egy brit zászlós szív helyettesítette.

A molinó azoknak szól, akik értékelik az EU-hoz fűződő kapcsolatunkat, valamint annak a hárommillió európai uniós állampolgárnak, akik Nagy-Britanniában élnek, magyarázta Hook. "Sajnos már nem tudjuk megállítani a Brexitet, de erőteljes üzenetet küldhetünk a világnak, hogy még mindig szeretjük Európát".

A hatalmas transzparens 10 ezer fontos (körülbelül 4 millió forintos) költségét közösségi finanszírozásból fedezték. A pénz néhány óra alatt összegyűlt, és több mint nyolcszázan adományoztak a célra. Hook hangsúlyozta, az akcióval azt akarták kifejezni, hogy Nagy-Britannia nem csak a Boris Johnson brit miniszterelnökhöz hasonló Brexit-pártiakból áll.

A La Manche csatorna mellett fekvő Dover mindössze 34 kilométerre van a kontinentális Európától, a franciaországi Calais kikötőjétől. Dover az Egyesült Királyság egyik legforgalmasabb átkelőhelye. Az Egyesült Királyság 47 évet és egy hónapot tölt a távozás pillanatáig az Európai Közösség, majd utódja, az Európai Unió tagországaként, ugyanis 1973. január 1-én lépett be az akkori EK-ba, Dániával és Írországgal együtt.

Olvasónk kérdezi: Most akkor melyik sorba kell majd állnom a repülőtéren?

Válasz: Mivel Magyarország marad az EU-ban, továbbra is használható az a sor, amelyiket az uniós polgároknak tartanak fenn. Az Egyesült Királyság ráadásul nem tagja a schengeni övezetnek, tehát ellenőrzés eddig is volt Ferihegyen kilépéskor és belépéskor is.

Olvasónk kérdezi: Az EU-nak nem lesz többé hivatalos nyelve az angol?

Válasz: Ma már nehéz visszafejteni, hogy aki ezt kitalálta a Brexit-népszavazás után, mennyire gondolta komolyan az ötletet. Ez nem lenne túl életszerű, hiszen az EU egyik legfontosabb munkanyelve is az angol, ráadásul szembe menne az alapszerződéssel is, hiszen az angol nem csak a britek miatt hivatalos nyelv, hanem az írek miatt is.

Olvasónk kérdezi: Ha Angliába telefonálok, megint emelt díjas lesz?

Válasz: A magyarországi szolgáltatóktól indított hívások esetén Nagy-Britannia az EU zónába tartozik, akárcsak az EU tagállamai és az Európai Gazdasági Térség államai (Andorra, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Monaco). Ezek a díjak ma már nagyjából megegyeznek a belföldiekkel, nincs tehát többletköltség. Ez egyelőre így is marad, az viszont kérdés, hogy az átmeneti időszak után ez hogyan változik. A nagy forgalomra tekintettel az is lehet, hogy a szolgáltatók nem vagy alig emelnek árat.