Az Európai Bizottság már jövő hétfőn megkezdi a tárgyalásokat Londonnal, miután az Európai Unió 27 tagországa kedden jóváhagyta a Nagy-Britanniával kialakítandó jövőbeni kapcsolatokra összpontosító tárgyalási álláspontját – közölte Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója Brüsszelben.

Barnier (képünkön) elmondta: az Európai Unió ragaszkodni fog elképzeléseihez, és nem fog minden áron, és a lehető leghamarabb megállapodásra törekedni Londonnal. Ezek közé tartozik egy „méltányos és kiegyensúlyozott”, vámmentes és kvóták nélküli szabadkereskedelmi megállapodás létrehozása, illetve a kemény határellenőrzés visszaállításának elkerüléséhez az Ír-szigeten.

London is lépett

A brit kormány szintén kedden fogadta el azokat az alapelveket, melyeket a tárgyalásokon kíván majd képviselni. A részleteket a kormány hivatalosan csütörtökön ismerteti a londoni alsóházban, bár a Downing Street a brit javaslatcsomagból már a hónap elején közzétett egyes elemeket.

A londoni kormányfői hivatal szóvivőjének vázlatos tájékoztatásából annyi derült ki, hogy az Egyesült Királyság – ahogy ezt Boris Johnson miniszterelnök korábban is többször kifejtette – szabadkereskedelmi megállapodást szeretne kötni az Európai Unióval, de nem teljesen új jellegű egyezményre törekszik, hanem ahhoz hasonlókra, amilyeneket az EU "más szuverén külső országokkal" kötött az elmúlt években.

A brit kormány szerint egy átfogó szabadkereskedelmi megállapodásnak elengedhetetlen eleme a szolgáltatások kereskedelmére is jelentős mértékben kiterjedő szabályrendszer. Ennek megfelelően a majdani kétoldalú megállapodásnak olyan intézkedéseket is tartalmaznia kell, amelyek minimalizálják a határokon átnyúló szolgáltatás- és működőtőke-áramlás előtti akadályokat. Erről azonban máris vita van London és az EU között.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nemrégiben tett londoni látogatásán kijelentette: a teljes körű – vagyis a szolgáltatásokra és a tőkeforgalomra is kiterjedő – szabadkereskedelmi egyezmény feltétele az uniós állampolgárok szabad mozgásának további biztosítása, vagyis az emberek szabad mozgása nélkül nem lehetséges a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása sem.

A konzervatív párti brit kormány azonban az Európai Unióból és az unión kívüli országokból érkezőkre egyformán érvényes, pontozásos elbírálásra alapuló bevándorlási szabályozást kíván életbe léptetni az átmeneti időszak december végi lejárta után. A tervezett új szabályozási rendszer sarkalatos eleme, hogy Nagy-Britannia a jövő évtől nem kívánja érvényesíteni az unión belüli szabad mozgás alapelvét.