Orbán: Új szakasz kezdődik

Orbán Viktor miniszterelnöknek sok új nem maradt, így látványosan, rákönyökölve a pulpitusra hoz be új stílust a gazdasági fórumra. Arról a területről fog beszélni, ahol a gazdaság és a politika találkozik – emeli ki, majd visszatér azért a papírjához.

Szerinte is új szakasz kezdődik 2020-ben, méghozzá egy világjárvánnyal.

A jobboldali kormányok a válságoktól nem szoktak megijedni – folytatja, majd kifejti, hogy kormányzásában volt árvíz, recesszió, migárnsválság, Brexit is.

A kormány kész segíteni a koronavírus gazdasági károsultjait

Egyre borúsabbak a forgatókönyvek a koronavírussal kapcsolatban – vált témát Varga, aki a szaúdi-orosz olajháborút is beemeli a tőzsdei zuhanás mellett a járvány problémakörébe. Erről itt írtunk bővebben.

Ha ehhez a vírus hatását a társadalomban is erősítő képek is megjelennek, az tovább ronthatja a helyzetet, de Matolcsyhoz hasonlóan ő is arról beszél, hogy a

gazdasági hatások sokkal hosszabb távúak lehetnek, és mindenkit elérhetnek.

Kiemelte: a kormány kész arra, hogy segítse a gazdasági szereplőket, ha önmagukban már nem tudják megoldani a problémákat.

A prevenciót illetően azt mondja, jól teljesítettek a cégek, hosszabb távon pedig arra lehet szükség, hogy a versenyképességi programokat felgyorsítsák, ellensúlyozva a vírus hatásait.

Van egy rossz hír, meg egy jó is

A helyzetelemzésben az uniós megosztottságon túl a stabilitást erősítő tényezők szerepét emeli ki a mostani konfliktusok ellenére. Mint mondja, amerikai választási években ez a stabilitás felé törekvés megszokott.

2008-cal összehasonlítva sem olyan rossz a helyzet a pénzügyminiszter szerint. A politikai stabilitás segíti az ambiciózusabb döntések meghozatalát, a gazdasági stabilitás pedig erősebb fundamentumokkal segíti egy esetleges válság kezelését.

Aztán ő is az elmúlt évek magas növekedését idézi fel, illetve a régióban a legnagyobb működőtőke-beáramlást, az államháztartás alacsony finanszírozási igényét (vagyis az alacsony deficitet) emeli ki pozitívumként Varga.

Aztán komolyabbra váltunk

A pénzügyminiszter aztán komolyabb hangot üt meg. A gazdasági erőközpontokat elemzi.

A kockázatok nőttek szerinte az EU-ban, erősödnek a negatív forgatókönyvek – teszi hozzá, felidézve: ma már 1,4 százalék helyett csak 0,8 százalékos átlagos növekedést várnak uniós átlagban az elemzők. Ráadásul a strukturális problémák és az európai megosztottság (Brexit, migráció) mellett a koronavírus okozta (például ellátási) problémák is negatív irányban befolyásolják az európai gazdaság teljesítményét.

A koronavírusról friss adatot idéz, amely mutatja a fertőzés egyre szélesebb kiterjedtségét. Ráadásul már első körben érint olyan ágazatokat, amelyek fontosak például a turizmusban. A korábbi tapasztalatok alapján szerint az ilyen járványok öt szakasza közül még csak a másodiknál járunk, előttünk van a kormányzati beavatkozás, az esetek drámai növekedése, majd a csillapodás.

Mit csinál Varga Mihály 100 éves korában?

Varga Mihály folytatja a sort. A pénzügyminiszter azzal kezdi, "mit fogok tenni százéves koromban?" – ő hurráoptimizmus helyett a szuperállampapír eredményeiről dicsekszik: hat olyan ügyfél van, aki betöltötte a 100-ik életévét.

És ezt taps fogadja.

Meg is jön a válasz: megtakarítok és állampapírt vásárolok. Ezzel az első nevetést váltja ki a teremben.

A koronavírus több évig hathat Matolcsy szerint

Matolcsy beszél a koronavírusról is. Szerinte gazdasági hatása több évre húzódhat el, ezért is meg kell őrizni a magyar gazdaság immunrendszerét.

Mi az új unortodoxia?

Ritka madár a hétéves felzárkózás, pláne, hogy ez az egyensúly megtartása mellett történik – emeli ki Matolcsy, aki szerint ilyen csak most történt meg. Korábban volt ugyan felzárkózás, de közben például nőtt az államadósság, romlott a külső egyensúly, most ezek is javultak.

Mi jön most? Mi kell a "nagy szökéshez"? – Matolcsy nem bír szabadulni a bicikliktől.

Nem mindig az nyer, aki a síkvidéken az első, az, aki a hegyi kanyarokban is jó. Építsük meg a magyar modell 2.0-t – épp csak a fanfárok hiányoznak Matolcsy mondatai mellé. A feladatok, amelyeket azonban kitűz a "magyar modellhez" már elég kemények, még úgy is, hogy szerinte magas a termelékenységi tartalék a magyar gazdaságban.

Na de a konkrétumok:

• Duplázzuk meg a hitelpenetrációt (nálunk 32 százalék, az EU-átlag 60 a vállalati hitelek aránya), ami ráadásul a GDP-növekedéshez is hozzájárul.
• Tereljük a cégeket a tőkepiac felé (az erre irányuló kötvényprogramját tavaly indította el az MNB, Matolcsy már finanszírozási fordulatról beszél).
• Az azonnali fizetés – "élményalapúvá teszi a fizetést"
• Lakáspiac dinamizálása új lakáspolitikával (évi 30 ezer új lakás építésével, bérlakásprogrammal)
• Munkaerőpiac bővítése az alacsonyan képzettek, az 50 felettiek és a fiatalok nagyobb bevonásával
• "A családvédelmen keresztül erősítsük a középosztályt" (Évi 110 ezer gyerek születésével Matolcsy szerint)
• Felsőoktatási fordulat (legyünk benne az első kétszázban a listákon)
• A halálozási ráta csökkentése

Matolcsy bicikliről motorra váltott

Matolcsy optimizmusa töretlen, arról egyelőre nem beszél, ennek mi az alapja. Felidézi viszont az óriási nominális bérnövekedést is, a háztartásoknak a régióban legmagasabb pénzügyi vagyonát is, méghozzá úgy, hogy a vagyoni egyenlőtlenségek aránya viszonylag mérsékelt maradt.

És új motorokat is beindítottunk – teszi hozzá, mintha a bicikliről közben robogóra váltott volna. Mindenesetre a hitelezés erősödését említi, amelyben komoly szerepe volt a jegybank programjának is.

De csökkent az államadósság, versenyképesebbé vált az adórendszer – folytatja a sikereket, aztán az újfajta – korábban unortodoxként emlegetett – növekedési modell diadalát dicséri. Ezek között azt is kiemeli, hogy

hazazavartuk az IMF-t.

Magyarország 10. helyen van a gazdasági összetettség listáján – ezt az adatot Parragh után Matolcsy is felidézi, majd az átalakulások szükségességét említi – jobbára az MNB tavaly kiadott 330 pontos versenyképességi programja alapján.

A kettő miért ne lehetne három?

Mielőtt azonban a jövőről beszélne, előbb visszatekint. Kiemeli, hogy 2012 óta lehagytuk Lengyelországot (amely nálunk jóval fejletlenebb szinten lépett be az EU-ba, de viszonylag kis károkkal vészelte át a krízist) és Görögországot is (ahol viszont a legmélyebb ütést vitte be a válság).

Nem csak a fejlődésben, de annak fenntarthatóságában is kivételes évtizedet zárunk – folytatja Matolcsy, aki szerint a siker egyértelmű, köszönhetően az EU-hoz képest 2 százalékpontos növekedési többletnek.

De miért is ne lehetne ez 3 százalék? – folytatja, felidézve 2018-2019-et, amikor a magyar növekedés ilyen szinttel, pontosabban 3 százalékponttal haladta meg az uniós átlagot. Szerinte ha képesek lennénk ezt 2030-ig folytatni, akkor elérnék az EU-átlag 93,3 százalékát – folytatja. Ez persze messze van Ausztriától, a korábbi célponttól, de így is igen messzi cél.