Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A fővárosi albérletpiacon a hirtelen bővülő kínálat és a zsugorodó kereslet hatására már jellemzően stagnálnak, a belső kerületekben enyhén csökkennek az eddig kiugróan magas bérleti díjak. Árzuhanás nem várható, de arra jó esély van, hogy a járványt követően a korábbinál egészségesebbé, megfizethetőbbé váljon a piac – olvasható az OTP Ingatlanpont csütörtöki közleményében.
A kereslet drasztikus visszaesése, valamint a külföldi munkavállalók, egyetemisták elmaradása átmenetileg komoly csapást jelent a lakásbérleti piac eddig rájuk épülő szegmensének. Az optimista forgatókönyv szerint ugyanakkor a gazdaság gyors talpra állásával a bérleti piac korábbi keretei is visszaállhatnak.
Egy másik jelenség, hogy a koronavírus-járvány feszültségeket gerjeszthet a lakásbérlők és a bérbeadók viszonyában, ha a bajba került bérlők nem tudják kitermelni a lakhatási költségeket, a bérbeadók pedig nem tudnak lemondani a bevételekről. Kompromisszumos megoldás lehet a bérleti díj átmeneti csökkentése, de az is elképzelhető, hogy a felek megállapodnak a határozott idejű lakásbérleti szerződés határidejének meghosszabbításáról. A járvány lecsengését követő piaci változások egyik fontos eleme lehet a lakásbérleti szerződések részletesebb kiegészítése a vis maior helyzetek kezelésére vonatkozó szabályokkal.
A befektetési céllal lakást vásárlók aránya a Magyar Nemzeti Bank 2019-es adatai szerint Budapesten tavaly elérte a 40 százalékot, jelentős részük – főként a belvárosban – a rövid távú lakáskiadásra alapozta üzleti stratégiáját. Ők a turizmus leállása miatt vagy értékesítik a lakóingatlanokat, vagy átállnak az alacsonyabb, de kiszámíthatóbb jövedelmet biztosító hosszú távú lakáskiadásra. A vállalati és lakossági hitelek törlesztésére az év végig meghirdetett moratórium az OTP Ingatlanpont szakértője szerint az utóbbi megoldásnak kedvez.
Az albérleti díjakat az átlagos jövedelemmel összevetve Budapest a 6. legdrágább főváros Európában. A jegybank legfrissebb jelentéséből az is kiderül, hogy még rosszabb a helyzet vásárlóerő-paritáson mérve a bérleti díj kifizetése után megmaradó havi keresetet tekintve. Mivel Európa több városa már a koronavírus elterjedése előtt is lakhatási problémákkal küzdött, a járvány a kedvezőtlen hatások mellett lehetőséget is kínál a lakásbérleti piac szereplőinek, hogy átgondolják, illetve akár új megoldásokkal bővítsék hosszú távú stratégiájukat.
