A felhatalmazási törvénynek is szerepe volt abban, hogy egy nap alatt 360-ról majdnem 370-ig zuhant a forint

Kedden még az volt a kérdés, hogy beesik-e a forint a lélektani 360-as határ alá, szerdán már 370-nél járt az árfolyam. Ritkán láthatunk olyat, ami ma történt – csak azért nem mondhatjuk, hogy soha nem volt még ilyen, mert 2008. október 10-én 249-ről 264-re ugrott egy euró ára.

Ha csak a számokat nézzük, eddig a következő történt:

• kora reggel 360,2 forintba került egy euró,
• reggel 7-kor, amikor még csak az ázsiai befektetők voltak aktívak, a világon mindenhol máshol minimális volt a forgalom, már 361 volt az árfolyam,
• délelőtt 9-kor, amikor Európa-szerte megindult a kereskedés, pillanatok alatt 362-re esett,
• fél 10-kor már 363-nál járt,
• háromnegyed 10-kor 364-nél.
• Ezután egy kicsit nyugalmasabb volt a helyzet, de délelőtt 11-kor elértük a 365-öt.
• Fél egykor már 366, negyed 2-kor 367 volt az árfolyam.
• Majd egy egészen megdöbbentő beszakadás következett: délután 2 után kicsivel elértük a 368-at, nyolc perccel később a 369-et.

Az eddigi abszolút mélypont 369,5. Ott egy kicsit megnyugodtak a befektetők, sőt, viszonylag gyorsan visszaerősödött a forint 363-ig. Ebben szerepe volt annak is, hogy az MNB bejelentette, a jegybanki alapkamat melletti egyhetes betéti tendert indít el - már önmagában az megnyugtató jel volt sokak számára, hogy látták, a jegybank hajlandó beavatkozni a forint védelme érdekében. De egyébként is nagy a bizonytalanság, mindenki keresi, hogy a mostani helyzetben mi lenne a forint reális árazása, a 370-hez közelítő szint ezek szerint már túlzásnak tűnt.

Az alapvetés ezekben a hetekben, hogy a koronavírus-járvány és annak a gazdasági hatásai miatt minden befektető euróba, dollárba vagy frankba menekíti a pénzét, most viszont azt látjuk, hogy a forint a zlotyhoz és a cseh koronához képest is mélyrepülésben van.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a zuhanásban „negatív befektetői hangulat mellett szerepet játszik az alacsony kamatszint”.

A héten látott forintgyengüléshez pedig hozzájárulhattak a hétfőn elfogadott felhatalmazási törvénnyel kapcsolatos negatív nemzetközi visszhangok is

– írta.

Az Erste elemzésében pedig arról írnak: „a bizonytalan nemzetközi piaci hangulat mellett országspecifikus tényezők is közrejátszhatnak a gyengeségben, ami főként a koronavírusra adott eddigi válaszreakciókban mutatkozhat meg”.