Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Változik a krónikus betegségben szenvedőknek járó személyi kedvezmény rendszere, ha az Országgyűlés elfogadja a kedden benyújtott új adócsomagot: amíg eddig a minimálbér 5 százalékát lehetett levonni az összevont adóalap adójából, a jövőben a minimálbér egyharmadát lehet levonni az összevont adóalapból. A kicsit bonyolult megfogalmazás alapvetően ugyanazt az összeget takarja: az új szabály szerint, az idei minimálbérrel – száz forintra kerekítve – 53 700 forint, ez után a 15 százalékos jövedelemadó forintra megegyezik a mostani 8050 forintos kedvezménnyel. Az elszámolás egyszerűsítésén túl annyiban jobb a helyzet, hogy a járulékokat is az alacsonyabb adóalap után számítják ki.
A társasági adó kedvezményrendszerét is érinti az egyszerűsítés, amely megszünteti jövőre a cégek fejlesztési tartalékának 10 milliárd forintos felső határát.
Ennél nagyobb előny, hogy a kisvállalati adó (amely egy korábbi döntés alapján 11%-ra csökken) alapja a jövőben egymilliárd forint helyett hárommilliárd forint lehet, az adóalanyiság pedig abban az esetben szűnik meg, ha eléri a hatmilliárdot, illetve a nyilvántartott adótartozás az év végén meghaladja az egymilliót. Némileg enyhül a kata-szigor is: az az intézkedés, amely alapján a kapcsolt vállalkozástól kapott bevétel után 40 százalékos adót kell fizetni, úgy módosul, hogy az adó alapja a bevétel 71,42 százaléka lesz.
Az adózók széles körét érinti, hogy az adóhatóság a magánszemélyek személyi jövedelemadójához hasonlóan elkészíti az áfabevallások tervezetét is. Erre azért nyílhat mód, mivel idén júliustól minden vállalkozás felé, jövő évtől pedig minden számlát jelenteni kell a NAV-nál. Fontos azonban, hogy a tervezetnél az adóhatóság elvárja az adózó közreműködését – az adólevonást ugyanis csak ő tudja intézni. Ugyancsak az áfatörvény módosítása teszi lehetővé azt, hogy a jövő évtől csökkenthető lesz az adó a behajthatatlan követelésekkel akkor is, ha az nem áfaalanytól származó adósságból ered.
A javaslatba bekerült az a pont, amely kétségkívül a legfontosabb a kormány számára, és amelyet általában úgy hirdetnek, mint a „pálinka szabadságharcban” aratott győzelmet. Miután az unió belement abba, hogy bérfőzetőnél legfeljebb évi 50 liter mennyiségig, magánfőzőnél pedig 86 literig ne kelljen jövedéki adót fizetni, ezt át is ültetik gyorsan jogszabályba – igen, az indoklásban még a fentebb említett harci tettről is megemlékeztek.
De hogy a bűnös élvezetek ne legyenek mind adómentesek, újból emelkedik a dohánytermékekre kivetett jövedéki adó: január elsejétől március végéig 24 000 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 23 százaléka, de legalább 37 300 forint ezer darabonként, áprilistól pedig 26 ezer, illetve 39 300 forint lesz ugyanez.
A gépjárműadó esetében változás az, hogy az önkormányzat helyett a NAV lesz az illetékes. Amíg az illetékek kiállításának díja marad 3000 forint, tovább nő az illetékmentes ügyek köre. A turizmusfejlesztési hozzájárulást idén ugyan nem kell fizetni, jövőre viszont meg is szűnik, ha közvetett szolgáltatást nyújt az adó alanya. Ez a PM számítása szerint hárommilliárd forintot hagyhat a vállalkozásoknál.
Nő a fizetési kedvezmények összeghatára is: a megbízható adózók másfél millió forint helyett 3 millió forint után kérhetnek évi egyszer részletfizetést, a természetes személyek esetében ez a felső határ 500 ezerről egymillió forintra nő.
Jelentős könnyítések jönnek az iparűzési adóban is. A 180 napnál rövidebb ideig tartó építési tevékenységet ugyanis jövőre már nem terheli az ideiglenes tevékenység utáni iparűzési adó. Mintegy 94 ezer, több telephellyel bíró vállalkozásnak is könnyítést hoz 2021, hiszen nem kell minden érintett önkormányzathoz benyújtaniuk a helyi iparűzési adóbevallásukat, elegendő lesz egyet beküldeni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz.
A javaslat itt érhető el.
