Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
300 milliárd forintnál is többet mozgatott meg a kormány a költségvetésben. A legnagyobb tétel az, hogy újabb 261 milliárd forintot vettek ki papíron a Gazdaságvédelmi Alapból – vette észre az Mfor az erről az éjjel megjelent kormányhatározatot. A járvány hatásainak kezelésére létrehozott alap valójában már régen kiürült, így a mostani költekezés a költségvetési hiányt növeli.
A legnagyobb összeget, 73,6 milliárd forintot a Nemzeti Hauszmann tervre, azaz a budai várnegyed rekonstrukciójára költik el. A második legnagyobb tétel, 40 milliárd forint az Eximbank tőkeemelésére megy el.
Vasúti személyszállítási közszolgáltatások költségtérítésére 22,1 milliárd forintot szánnak – ennek legalább van köze a járványhoz és a válsághoz, hiszen ezekben a hónapokban megcsappan a vasúti árbevétel. A Magyar Autó-Motorsport Fejlesztési Ügynökség beruházásaira 20,4 milliárd forintot szánt a kormány.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda turisztikai fejlesztési céljaira 12,8 milliárd forintot adtak. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő is kapott 9,5 milliárd forintot beruházásokra. A Debrecen 2030 koncepcióra 5 milliárd forint jutott. 3-3 milliárd forintot szántak az egyetemeknek, valamint a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási támogatására.
Emellett további 40,4 milliárd forint átcsoportosításáról döntöttek. Ezt a pénzt nem a Gazdaságvédelmi Alapból veszik el, hanem
21,8 milliárd forinttal csökken a lakástámogatásokra szánt összeg, 18 milliárddal a szociálpolitikai menetdíj-támogatások kerete. Ezekből a pénzekből 10 milliárd forintot adnak a sportakadémiák támogatására, 3,5 milliárdot a kiemelt sportegyesületek működésének támogatására, 3,4 milliárdot pedig az ő sportlétesítményeik fenntartására és üzemeltetésére.
De a Bethlen Gábor Alap is kapott ebből a pénzből 5,4 milliárd forintot, a külképviseletek igazgatására 3,8, a felsőoktatás speciális feladataira 2,8, Budapest és az agglomeráció fejlesztési céljaira pedig 2,5 milliárd forintot adtak innen.
A központi tartalékokból is kikerült 1,9 milliárd forint, ebből több mint 1 milliárd forintot a kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra szánják.
