"Az Európai Unió alapszerződése kizárja, hogy közvetlenül finanszírozzuk az egyes tagállamokat" - hangsúlyozta az Európai Központi Bank elnöke. "Ez az euró alapszabálya"- fejtette ki a párizsi Journal du Dimanche-nak Christine Lagarde.

Korábban több mint száz neves közgazdász javasolta a vírusválság idején keletkezett adósságok eltörlését, mondván oly mértékben növekedett meg az államadósság szintje, hogy az már sok tagállam esetében kezelhetetlenné válhat. Christine Lagarde az adósságelengedés helyett arra hívta fel a figyelmet, hogy inkább azt kellene megvitatni: mit is kezdjenek ezzel a hatalmas adóssággal? Lagarde szerint a megoldás az lehet, hogy az államok olyan ágazatokba irányítják a pénzeket, amelyek gyors növekedést produkálnak és ilyen módon lehetővé teszik a kölcsönök törlesztését.

Mérsékelt optimizmus 2021-re

"Ez az év az újrakezdés éve lesz. Ezt egyelőre hátráltatja a vírus, de előbb-utóbb megindul a fellendülés" - véli az EKB elnöke, aki kiemelte: sok kockázati tényezőt még nem ismerünk, ezért "az eurozóna gazdasági aktivitása csak 2022 közepén érheti el a válság előtti szintet."

Most minden attól függ, hogy milyen gyors és mennyire eredményes az oltási kampány az Európai Unióban. Christine Lagarde arra is felhívta a figyelmet, hogy a megszavazott 750 milliárd eurós válságkezelő alap nagy lehetőség, de ahhoz, hogy a pénzhez hozzá lehessen jutni, a tagállamoknak minél előbb ratifikálniuk kell az uniós döntést.

Christine Lagarde hangsúlyozta, hogy nem szabad elkövetni azt a hibát, hogy az Európai Központi Bank, a tagállamok jegybankjai megszüntetik a gazdaság pénzügyi támogatását, amint véget érni látszik a válság. "Fokozatosan kell cselekedni! Csak akkor szabad leállni a pénzügyi támogatással, ha a gazdaság már normálisan működik" - fejtette ki az Európai Központi Bank filozófiáját Christine Lagarde.

Felhívás a Covid-adósság eltörlésére

Pénteken tette közzé több mint száz neves közgazdász a felhívást. Köztük volt a magyar Andor László, korábbi uniós biztos is, de olyan világhírű közgazdászok is, mint a francia Thomas Piketty. Arra hivatkoztak, hogy a kölcsönök törlesztése újabb kölcsönök felvételével jár vagyis bűvös kör alakul ki, hiszen a válság következtében mind több tagállam lépi át az éves GDP 100%-át az állam adósságban. Emiatt a kormányok előbb vagy utóbb adóemelésekre kényszerülnek, és ezzel hátráltatnák a gazdaság fellendülését.

A francia nemzeti bank már korábban közölte, hogy az adósság elengedésével meggyengülnének a gazdaság pénzügyi alapjai.

Bruno LeMaire francia pénzügyminiszter pedig úgy reagált a kiáltványra: "Nem lesz adóemelés. Az én feladatom pontosan az, hogy erre vigyázzak."