A Nagy-Britannia kilépése óta eltelt 100 nap a Brexit támogatóit erősítette meg: a felnőtt lakosság csaknem kétharmada úgy véli, hogy a sikeres oltási kampány jelentős részben annak tulajdonítható, hogy Londonnak nem kellett Brüsszelre várnia a vakcinabeszerzés ügyében – ezt az eredményt tükrözi a Bloomberg friss felmérése. Eszerint a válaszadók 67%-a úgy gondolja, hogy az EU ellenséges magatartást tanúsított Nagy-Britanniával szemben a vakcinákkal kapcsolatban éppúgy, mint a kereskedelmi konfliktusokban, melyek a kilépést követően azonnal megkezdődtek. Mindössze 13% válaszolt úgy, hogy az EU ezeknek a konfliktusoknak a során úgy viselkedett "mint szövetséges és jóbarát".

Egy megkérdezett középkorú nő úgy írta le az EU és Nagy-Britannia kapcsolatát, mint dühös elvált partnerekét. Egy olasz bevándorló fia a kilépés ellen szavazott 2016-ban, de most örül, hogy Nagy-Britanniában él, ahol már 39 millió vakcinát adtak be, míg ősei földjén, Itáliában csak 13 milliót.

Nagy-Britannia tavaly úgy döntött, hogy nem vesz részt az EU vakcinabeszerzési programjában, hanem közvetlenül tárgyal a gyógyszergyárakkal. Ezért gyorsabban jutott nagy mennyiségű oltóanyaghoz, mint Brüsszel.

Az olasz bevándorlók fia ennek ellenére újra a Brexit ellen szavazna, de a brit polgárok jórésze nem ért vele egyet. Csaknem az egyötöde azoknak, akik a kilépés ellen szavaztak 2016-ban, ma már a Brexit mellett állnak. Jelenleg a britek 54-46 arányban szavaznának a kilépésre, míg 2016-ban szorosabb volt az eredmény: 52-48.

A kereskedelmi viták "gyermekbetegségek". Ezt mondta Boris Johnson miniszterelnök az uniós vámhatárokon létrejött helyzetért. A brit polgárok úgy vélik: hosszú távú problémákról van szó.

A válaszolók 62%-a úgy gondolja, hogy romlottak a kereskedelmi kapcsolatok az EU-val, és mindössze 8% válaszolt úgy, hogy jobbak lettek. Ami a más országokkal folytatott kereskedelmet illeti, ott eléggé megosztott a közvélemény: 32% szerint javulást hozott a Brexit, 30% szerint nem, és 38% nem tudja.

Az igazság az, hogy a kereskedelem háttérbe szorult a járvány, és a vele járó gazdasági válság miatt – írja a Bloomberg. Ez lehet, hogy igaz általában az Egyesült Királyságra, de Észak-Írországra nem, hiszen ott zavargások is kitörtek, mert a vámhatárok újra felvetették az egész ír problematikát. A protestánsok és a katolikusok másképp ítélik meg a helyzetet, de abban mindkét csoport egyetért, hogy a Brexit miatt romlott az áruellátás.

Nemcsak Észak-Írországban gond ez: Brixtonban is panaszkodnak a kereskedők. Egyikük szerint "a kilépés nagy hiba volt, hiszen Nagy-Britannia ugyanabban a földrajzi övezetben fekszik, mint az Európai Unió."

Rishi Sunak pénzügyminiszter azzal büszkélkedik, a brit vállalkozóknak 407 milliárd font összegű támogatást nyújt az állam, hogy leküzdjék az elmúlt 300 év legnagyobb gazdasági válságát. Csakhogy rekord-adóemeléssel akarja megteremteni ennek a fedezetét.

Mit hoz a jövő?

A briteknek már elegük van a Brexit témából, és inkább azzal foglalkoznak, mi lesz ezután. Míg Boris Johnson konzervatív pártja állandóan a kilépés előnyeit hangsúlyozza, az ellenzék – a Munkáspárt és a liberálisok – nem állnak ki amellett, hogy hatalomra jutásuk esetében visszavezetnék Nagy-Britanniát az Európai Unióba.

Az igazi nagy vita most a kormánypárton belül zajlik, mégpedig arról, hogy az államnak milyen szerepet kell játszania a gazdaságban és általában a társadalom életében. A pandémia és a gazdasági válság óriási mértékben megnövelte az állami szerepvállalást. Ezt a konzervatív pragmatikusok szorgalmazzák, de velük szemben állnak a klasszikus liberalizmus képviselői, akik szerint túlságosan nagy az állam szerepe Nagy-Britanniában.

Ezért "még annak a veszélye is fennáll, hogy a Nagy-Britanniát kormányzó konzervatív párt kettészakad" – nyilatkozta a Bloombergnek Steve Baker, aki egykor Brexit-miniszter volt Londonban.