Magyarország Hosszú Távú Épületfelújítási Stratégiája (HTFS) 2021. július 1-jén, több mint egy évvel a tavaly márciusi határidő után jelent meg. Ez a stratégia előfeltétele azoknak az EU-s kifizetéseknek, amelyekből 2021-2027 között számos szociális, infrastrukturális, város- és vidékfejlesztési beruházás valósulhat meg különböző Operatív Programok (OP-k) keretében. A stratégia egyik fő célja, hogy „a magán- és köztulajdonban lévő lakó- és nem lakáscélú épületek nemzeti állománya, felújítás révén, 2050-re nagy energiahatékonyságú és dekarbonizált épületállománnyá válhasson”.

Azaz a jelenlegi épületállomány túlnyomó részének teljes körű megújuláson kell átesnie, hogy energiaigényük minimális legyen, amit szén-dioxid-semleges, megújuló forrásokból kellene fedezni. Mindezt úgy, hogy Magyarország az EU egyik legrosszabb hatékonyságú lakóépület-állományával rendelkezik: a lakások több mint 85 százaléka 1990 előtt épült, és csak nagyon kis hányadukon történt lényegi energetikai felújítás. A stratégia szerint 2030-ig évente az épületek 3 százalékán fog mélyfelújítás történni, ami összhangban van az EU Felújítási Hullám stratégiájával is. Ez évi 100-130 ezer épületet jelent, míg jelenleg hozzávetőlegesen évi 1 százalékon történik érdemi energetikai beruházás.

hvg.hu

Ezekhez az ambiciózus célkitűzésekhez azonban szinte semmilyen állami lakossági támogatás nincs hozzárendelve. Ez, a már megjelent EU-s források tervezetét ismerve, a HTFS publikálása előtt is sejthető volt. Mint ahogy azt is megszokhattuk a korábbi évek lakáspolitikai (valójában családpolitikai) intézkedéseinél, hogy az állam nagyon ritkán fordít bármilyen lényegi forrást az alacsony jövedelműek és hátrányos helyzetűek támogatására. Azonban, e stratégiába foglalt cinizmus ilyen mértékű megjelenésére nem számítottunk.

A most publikált kijelentés egy felettébb álságos és kegyetlen ítéletet jelent mintegy 600 ezer vályogház és magyar háztartás számára. Ezeket a kormány szerint „nem javasolt felújítani, mert az értékük (gyakran az elhelyezkedésükből is adódóan) olyan alacsony, hogy a felújítás piaci értéken nem térül meg”. Továbbá “a nagy energiafelhasználás mellé gyakran társulnak szerkezeti problémák, és alacsonyabb lakókomfort. […] Ebben az esetben bontásuk jelenthet megoldást. Ezért felújításukra célzott támogatási program indítása nem célszerű.”

Egyrészt a vályogházakról való lemondás technikailag is számos kivetnivalót hagy maga után. Habár a jórészt természetes anyagokból (sárból) épült házak nem kompatibilisek sok modern, szintetikus anyaggal, a nagy hőtároló-tömeggel bíró szerkezetük miatt a megfelelő hőszigeteléssel és javításokkal egy kiemelten környezetbarát, egészséges és korszerű lakóépület alapját is adhatják. Számos magyar háztartás az élő bizonyíték arra, hogy sok esetben menthetők ezek az épületek.

Az igazán súlyos probléma azonban az, hogy a vályogházakban élő, több mint 1 millió (!) lakó túlnyomó része a legalacsonyabb jövedelmi csoportokba tartozik. A stratégia szerint az ő házukat nem érdemes felújítani, lebontásra ítéltek. Ők azok, akik a rezsicsökkentést alig érzékelték, mivel az általuk használt tűzifa ára folyamatosan emelkedik – a rezsicsökkentés óta több mint 50 százalékkal. Legtöbben egy új hűtőszekrényt sem engedhetnek meg maguknak, nemhogy egy új energiahatékony ház építését! A stratégia nem tér ki arra, hogy a javasolt lebontás után hogyan oldanák meg a vályogházakban élők lakhatását.

Emellett a Habitat for Humanity Magyarország több szakmai és civil szervezethez hasonlóan nem győzi hangsúlyozni, hogy a leginkább rászorulókat is elérő, célzott energetikai felújítások nélkül nem érhetőek el az uniós klímacélok, és nem csökkenthető érdemben a légszennyezettség sem.

Az épületfelújítási stratégia azonban nem csak ezen a ponton mutat komoly hiányosságokat. A kormány az energiával és üzemanyaggal kereskedő piaci szereplőkre hárítaná a lakossági energiahatékonysági felújítások felelősségét egy kötelezettségi rendszer (Energetikai Kötelezettségi Rendszer - EKR) keretében. Az azonban kérdéses, hogy a cégek milyen megfontolásból választanák ezt a tevékenységi kört, míg számos könnyebben megtérülő beavatkozás közül is választhatnak, mint például az ipari létesítmények vagy középületek korszerűsítése.

hvg.hu

Az úgynevezett támogatandó háztartások megsegítésére pedig egyetlen konkrét intézkedést tartalmaz a dokumentum: egy 2023-ban induló oktatási programot, amit szintén az EKR-ből fedeznének. Azonban egy ilyen fogyasztói tudatosságnövelő kampány önmagában, lényegi energetikai beruházások nélkül nem fog eredményeket hozni. A célzott háztartások nagy részére már most alacsony energiafogyasztás jellemző, vagy már most is visszafogja az energiafogyasztását.

Úgy tűnik, a hosszú távú stratégiát, amely lakásállományunk teljes megújulását és karbonsemlegességét, továbbá az energiaszegénység felszámolását hivatott elősegíteni, a kormány egy elégségesre letudandó házi feladatként kezeli. Ez azzal együtt, hogy az EU által biztosított forrásokat nem fordítják a háztartások életminőségének és otthonaik jobbátételére, egy olyan lehetőség elhalasztása, mely generációk életére lesz káros hatással.

A szerző a Habitat for Humanity Magyarország energiaszegénység-szakértője