Még mindig lankadt a magyarok vásárlási kedve

Júliusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 2,5, naptárhatástól megtisztítva 3,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest – írja jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben 1,9 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakihoz viszonyítva. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,0 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 16 százalékkal tovább bővült.

A kiskereskedelmi adat nem csalódást keltő, azonban az egyértelműen látszik, hogy a második negyedéves nagy felfutás után egy jóval mérsékeltebb növekedés jellemezheti a szektort és a gazdaságot a harmadik negyedév folyamán – kommentálta a számokat Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza. A júliusi növekedés jelentősen elmarad az újranyitás óta látott számoktól. Ebben egyrészt szerepet játszanak a bázishatások (vagyis, hogy a korábbi viszonyítási adatok már nem olyan rosszak), másrészt pedig a nyaralási szezon berobbanása, amely jobban kedvez a szolgáltatásoknak, mint a kereskedelmi forgalomnak.

Az idei év egészét nézve némi aggodalomra adhat okot, hogy a kiskereskedelem volumenének szintje – persze némi kilengés mellett –, de nagyjából stagnál 2020 vége óta.

Hiába tehát az újranyitás, a kiskereskedelmi forgalom továbbra sem képes visszatérni ahhoz a növekedési trendhez, ami a válság előtt jellemezte – figyelmeztet Virovácz Péter. A lakosság a kényszerű megtakarításait egyelőre úgy tűnik, elsősorban szolgáltatások pótlólagos fogyasztására költi, nem pedig ruhákra, bútokra, elektronikai cikkekre. A vállalatok pedig továbbra is elfogadják a hibrid (vagyis a vegyesen otthoni és irodai) munkavégzést, ami az üzemanyag-forgalom lassabb helyreállásával jár – magyarázza az okokat a szakértő.