Bulgária, az EU legszegényebb és legkorruptabb országa az eurózónában?

Ebben a szobában vették át a hatalmas megvesztegetési csomagokat – készpénzben. Asszen Vasszilev pénzügyminiszter mutatta be így irodáját a külföldi sajtó képviselőinek Szófiában.

Bulgáriában tender nélkül osztogatták éveken át a zsíros állami szerződéseket. Semmifajta ellenőrzés nem volt, a pénzmosás pedig általános gyakorlatnak számított. Ezen akar változtatni a mostani pénzügyminiszter, aki a Harvard egyetemen szerezte a diplomáját, és május óta dolgozik a pénzügyminisztériumban.

Bojko Boriszov, aki a rendszerváltás előtt az utolsó kommunista vezér testőre volt, 10 éven át vezette Bulgáriát, de tavasszal a választásokon súlyos vereséget szenvedett. Azóta is általános a politikai bizonytalanság. Ennek ellenére Bulgária előterjesztett egy tervet, amely alapján csatlakozni szeretne az eurózónához 2024 január elsején.

Mi ennek a realitása?

A számok megfelelőek: a költségvetés hiánya, az államadósság és az infláció mind megfelel az eurókritériumoknak. A leva árfolyama már az euróhoz van rögzítve. Bulgária – Horvátországgal együtt – csatlakozott az ERM II-höz és az európai bankunióhoz. Innen már egyenes út vezet az eurózónába, már az Európai Központi Banknak sincsen vétójoga, csak az időpont lehet kérdéses. Utoljára Litvánia csatlakozott az eurózónához még 2015-ben.

Olyan jó ötlet ez? Ezt a kérdést a Der Spiegel teszi fel, miután tudósítója találkozott Bulgária pénzügyminiszterével.

"Bulgáriát természetesen üdvözöljük az eurozónában, de előbb rendbe kellene tenni a korrupciót és a pénzmosást" – mondja Sven Giegold, az Európai Parlament német zöld képviselője, aki képviselő társával, Daniel Freunddal utazott Bulgáriába, hogy a helyszínen tájékozódjon. "Az Európai Uniónak meg kell akadályoznia azt, hogy egy tagállama az pénzmosás nemzetközi központjává váljon, mint korábban Ciprus vagy a balti államok" – fejtegeti a zöld képviselő.

Tegyük hozzá, hogy mindenütt elsősorban orosz pénzek tisztára mosása folyt, és Bulgária szoros kapcsolatban áll Oroszországgal.

Bulgáriában is sokan tisztában vannak azzal, hogy előbb csökkenteni kellene a pénzmosást és a korrupciót, és csak azután érdemes belépni az eurózónába. Hriszto Ivanov, az Igen Bulgária nevű korrupcióellenes párt vezetője így nyilatkozott a Der Spiegel tudósítójának: "a bolgár gazdaság sok ágazatában instabilitás alakult ki, mert sok a veszteséges vállalkozás a korrupció, a szakszerűtlen irányítás és a direkt vagy indirekt állami beavatkozás miatt".

A görög példára mindenki emlékszik Bulgáriában: 2010 után Görögország majdnem csődbe ment, mert évtizedekig meghamisították az állami költségvetés hiányával és az államadósság mértékével kapcsolatos adatokat. Daniel Freund EP-képviselő ilyen szempontból optimista, mondván a jelenlegi kormány komolyan veszi a korrupció elleni harcot. Csakhogy novemberben újra választások lesznek, egy éven belül immár harmadszor.

Lehet, hogy Bojko Boriszov pártja, amely különben tagja az Európai Néppártnak, visszatér a hatalomba. Akkor pedig lőttek a reformoknak. Boriszov ügyesebb volt, mint a magyar vagy a lengyel miniszterelnök, sohasem került nyíltan szembe Brüsszellel vagy Berlinnel. Pedig Boriszov rendszere nagyon is hasonlít a magyar nemzeti együttműködés rendszeréhez. A reformok fő akadályát a főügyész jelenti, aki megakadályoz minden korrupcióellenes vizsgálatot. Amíg ő a helyén van, addig nem várható alapvető fordulat – mondja a Helsinki Bizottság munkatársa, Adela Kacsanova.

Washington már kifejezte véleményét a bolgár rendszerről amikor három oligarchát és 64 céget feketelistára helyezett. Ha korrupciós ügyben kérek valamit az amerikaiaktól, akkor két napon belül itt a válasz, miközben az Európai Unió konkrétan nem tesz semmit – mondja a bolgár pénzügyminiszter.

Az uniós belépéskor Bulgária sok reformígéretet tett, amelyeket azután gyorsan el is felejtett a belépés után. Félő, hogy ugyanez bekövetkezhet azután is, hogy Bulgária belép az eurózónába – zárja cikkét a Der Spiegel.