A Panama-iratok újratöltve: sok álszent politikusnak lehet most álmatlan éjszakája
A világ leggazdagabb és legbefolyásosabb embereinek titkos ügyleteit és elrejtett vagyonát ismerhetjük meg azok után, hogy kiszivárgott egy közel 12 millió fájlt tartalmazó adatcsomag. A fájlok olyan cégektől származnak, amelynek ügyfelei bonyolult offshore céghálók révén dugdossák a millióikat és ingatlanjaikat.
Egy 22 millió dollár értékű dél-franciaországi kastély boldog tulajdonosa Andrej Babiš. A cseh kormányfő azonban, úgy tűnik, nem szereti a kivagyiságot, máskülönben miért próbálta volna eltitkolni, hogy kastélytulajdonos. Hála a kiszivárgott Pandora-papíroknak, ez nem sikerült neki.
A dokumentumokból kiderül, hogy nemcsak a cseh miniszterelnök ennyire szemérmes, hanem kilencven ország 35 egykori és jelenlegi vezető politikusa és 300 köztisztviselője. És persze a történetből nem maradhat ki a magyar szál sem: Rogán Antal és Mészáros Lőrinc közeli bizalmasainak offshore ügyei is kiszivárogtak, utóbbiakat a Direkt36 derítette fel.
A Pandora-iratoknak nevezett dokumentumcsomagot egy névtelen forrás továbbította a Nemzetközi Oknyomozó Újságírók Konzorciumának (ICIJ). A fájlok tizennégy különböző adóparadicsomban működő cégek archívumából származnak. Olyan országokban, mint például Panama, Dubaj, Monaco, Svájc vagy éppen a Kajmán-szigetek. A kiszivárgott fájlok 6,4 millió dokumentumot, közel hárommillió képet, több mint egymillió e-mailt és közel félmillió táblázatot tartalmaznak.
Bár a titkos offshore vagyon önmagában nem illegális, a pénz és a vagyon mozgatására szolgáló titkos társaságok bonyolult hálózatának használata tökéletes módja a bűncselekményekből származó jövedelmek elrejtésének is.
A Pandora-iratokat az ICIJ hálózatába tartozó újságok munkatársai dolgozták fel, ezúttal újabb neveket és ügyeket felszínre hozva. Az adatcsomag, ami kiszivárgott, sokféle: vannak e-mailek, feljegyzések, alapító okiratok, részvénytanúsítványok, megfelelőségi jelentések és bonyolult ábrák, amelyek a labirintusszerű vállalati struktúrákat mutatják. Gyakran ezek segítségével lehet először azonosítani az átláthatatlan fedőcégek valódi tulajdonosait. Így derült ki például, hogy sokan fedőcégeket alkalmaznak a jachtok, valamint inkognitóban vezetett bankszámláik tartására. A kutatás során még műkincsek is felbukkantak, a kambodzsai régiségektől kezdve Picasso festményein át Banksy falfestményéig.
Jordánia uralkodójáról, II. Abdullah királyról például most derült ki, hogy offshore cégeken keresztül egy titkos 100 millió dolláros ingatlanbirodalmat halmozott fel Malibu, Washington és London területén. A király ugyan semmi kivetnivalót nem látott ebben, de úgy tűnik, hogy nem is szeretné nagyon, ha ezt a nyilvánosság megtudná: a Pandora-papírok megjelenése előtt Jordánia blokkolta az ICIJ honlapját. Jordánia jelentős nemzetközi támogatásban részesül, többek között az Egyesült Államoktól és a és az Egyesült Királyságtól is kap rendszeresen pénzt. A brit kormány a rezsim egyik legnagyobb pénzügyi támogatója, II. Abdullah királyt pedig mérsékelt nyugati szövetségesnek tekintik a Közel-Keleten. Már csak azért is kínos lehet most a királynak a százmilliós külföldi ingatlanvagyon, mert a jordániai hatóságok 2020 júniusában bejelentették, hogy lecsapnak azokra a jordán állampolgárokra, akik külföldre visznek ki pénzeket.
A Brit Virgin-szigetek 2017-ben törvényt fogadott el, amely előírja, hogy a szigeten működő valamennyi vállalat tulajdonosát a kormány által vezetett belső nyilvántartásban kell feltüntetni. Egy dokumentumból azonban kiderül, hogy nyolc hónappal azután, hogy ez a törvény hatályba lépett, számos II. Abdullah királyhoz köthető vállalat még mindig nem adta meg adatait a hatóságoknak.
Az Azerbajdzsánban uralkodó Alijev családról az derült ki, hogy az elmúlt években több százmillió font értékű brit ingatlannal kereskedett. Alijev két lánya, fia, apósa és a család két közeli üzlettársa összesen 429 millió font értékű londoni ingatlant birtokolt – köztük kiemelkedő történelmi épületeket és luxuslakásokat az előkelő városrészekben. Az ingatlanbirodalom tulajdonjogát évek óta szisztematikusan rejtegetik olyan általános nevű offshore cégek mögött, mint a Sheldrake Six és a Fliptag Investments. Számos vállalatot Alijev 2003-ban kezdődött első elnökségi ciklusa alatt alapítottak. Most már jócskán a negyedik ciklusát tölti, és egy olyan autokratikus rezsimet épített ki, amely újságírók, ügyvédek és aktivisták bebörtönzésére, választási csalásra és masszív korrupcióra épül.
A cseh miniszterelnök, Andrej Babiš néhány évvel ezelőtt egy 20 millió eurós kastélyt vásárolt Dél-Franciaországban négy homályos cég – a panamai Alcogal, a Brit Virgin-szigeteken működő Blakey Finance, az amerikai Boyne Holding és a monacói SCP Bigaud – segítségével. A Côte d'Azur-i Mougins faluban található Chateau Bigaud-hoz 9,4 hektárnyi kert tartozik. A vagyonnyilatkozatában egy szót sem írt erről a kastélyról. "Soha nem tettem semmi törvénytelent vagy rosszat, de ez nem akadályozza meg őket abban, hogy ismét megpróbáljanak lejáratni és befolyásolni a cseh parlamenti választásokat" – tweetelte Babiš vasárnap (október 3-án), utalva a pénteken esedékes cseh választásokra. A cseh televíziónak is nyilatkozott, ott azt mondta, nincs offshore cége, nincs ingatlana Franciaországban. A cseh hatóságok hétfőn a Twitteren közölték, hogy vizsgálatot indítanak a Pandora-iratokban megnevezett személyek, köztük Andrej Babiš miniszterelnök ellen.
A szintén offshore paradicsomként működő Cipruson pedig az elnök, Nikosz Anasztasziadisz magyarázkodhat azért, mert az általa alapított ügyvédi irodát bízták meg azzal, hogy egy kétes hírű orosz milliárdos vagyonát álcégek tulajdonosai mögé rejtse. A cég tagadja, hogy bármi rosszat tett volna, a ciprusi elnök pedig azt állítja, hogy miután 1997-ben ellenzéki vezető lett, már nem játszott aktív szerepet az ügyvédi iroda ügyeiben.
Azok a politikusok érezhetik magukat most igazán kínosan, akik a nyilvánosságban a korrupció elleni küzdelem élharcosainak tüntették fel magukat, most pedig lelepleződtek. Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij például 2019-ben azzal az ígérettel kampányolt, hogy megtisztítja országa hírhedten korrupt és oligarchák által befolyásolt gazdaságát. Most kiderült, hogy a kampány során Zelenszkij egy offshore cégben lévő 25 százalékos részesedését egy közeli barátjára ruházta át, aki most az elnök főtanácsadójaként dolgozik.
A kenyai elnök, Uhuru Kenyatta is elég kínos helyzetbe került. Kenyatta a nyilvánosságban szintén a korrupció ellen harcoló politikusként tünteti fel magát, 2018-ban még arról tartott “szent beszédet”, hogy minden köztisztviselő vagyonát nyilvánosan be kell jelenteni. Most viszont az iratok elárulták: ő és közeli rokonai több mint 30 millió dollárnyi offshore vagyont, köztük londoni ingatlanokat halmoztak fel, természetesen mindezt a legnagyobb titokban. A dokumentumokból kiderül, hogy 2003-ban Panamában létrehoztak egy Varies nevű alapítványt, amelyben Kenyatta édesanyját, a 88 éves Ngina-t nevezték meg első adományozóként, és Kenya vezetőjét második adományozóként, aki a halála után édesanyjától örökölte volna az alapítványt. Az alapítvány célja és vagyonának értéke nem ismert.
A panamai alapítványok nagyon keresettek, mivel a vagyon valódi tulajdonosait csak az ügyvédeik ismerik, és nem kell bejegyeztetniük nevüket a panamai kormánynál. A vagyont ráadásul adómentesen át lehet ruházni egy jogutódra. A Kenyatta család nettó vagyonáról nincs megbízható becslés, de hatalmas üzleti érdekeltségei kiterjednek a szállításra, a biztosításra, a szállodákra, a mezőgazdaságra, a földekre és a kenyai médiaiparra is. Nem világos, hogy Kenyatta elnök, aki tízévnyi hivatalban töltött idő után jövőre nyugdíjba vonul, tudott-e a Varies alapítványról, de a megnyitásának időzítése a BBC szerint tanulságos lehet. Hét hónappal korábban ugyanis elvesztette a 2002-es elnökválasztást az ellenzék jelöltjével, Mwai Kibakival szemben, aki megígérte, hogy helyrehozza a történelmi bűnöket, és háborút indít a korrupció ellen.
Vannak olyanok, akik noha szerepelnek az iratokban, de ezen senki nem lepődik meg. Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin ugyan név szerint nem szerepel az aktákban, de számos közeli munkatársa igen, köztük legjobb gyermekkori barátja, a néhai Petr Kolbin, akit a kritikusok Putyin "pénztárcájának" neveztek, valamint egy nő, akivel az orosz vezetőnek állítólag egykor romantikus kapcsolata volt.
De még az amerikai elnök, Joe Biden is kínosan érezheti magát. Az Egyesült Államok ugyanis szavakban a globális pénzügyi rendszer átláthatóságának megteremtésére irányuló nemzetközi erőfeszítések élére állt, csakhogy a kiszivárogtatásból kiderül: Amerika az egyik vezető adóparadicsom. Az akták szerint különösen Dél-Dakota államban több milliárd dollárnyi vagyont rejtegetnek olyan személyek, akiket korábban súlyos pénzügyi bűncselekményekkel vádoltak.
Az egykori brit miniszterelnök Tony Blairről és feleségéről, Cherie Blairről az derült ki, hogy 312 ezer fontot spóroltak meg az ingatlanadón, amikor egy olyan londoni épületet vásároltak meg, amely részben egy prominens bahreini miniszter családjának tulajdonában volt. Blairék egy offshore cég felvásárlásával jutottak hozzá a 6,5 millió fontos épülethez. Noha ez az ügylet nem illegális, nem veszi ki jó magát a briteknél, ahol az egyszerű állampolgároknak komoly ingatlanadót kell fizetniük.
A Pandora-iratokon keresztül feltárul egy olyan árnyék pénzügyi világ, amelynek létezéséről ugyan eddig is lehetett tudni, de a belső működéséről, a rejtett műveletekről már kevésbé állnak rendelkezésre információk, mivel az ilyen rendszert működtető cégek rendkívül diszkréten végzik a dolgukat. Ezeknek a cégeknek az ügyfelei rendszerint olyan vagyonos emberek, köztük a világ leggazdagabbjai, akik egyes esetekben alig, vagy egyáltalán nem akarnak adót fizetni hatalmas vagyonelemeik után.
Mindez legális. Más kérdés, hogy mennyire etikus egy olyan politikusnak offshore vagyont tartani, aki amúgy arról beszél, hogy nehezíteni kell az adóelkerülést vagy a vagyon elrejtésének lehetőségét. Éppen a Pandora-iratok mutatják meg, hogy azok az emberek, akik véget vethetnének az offshore titkolózásnak, maguk is hasznot húznak belőle.
A vagyonelrejtés nem túl bonyolult: mindössze annyit kell tennie az ügyfélnek, hogy létrehoz egy fedőcéget a nagyfokú titoktartási kötelezettséggel rendelkező országok vagy joghatóságok egyikében. Ez egy olyan cég, amely csak névleg létezik, nincs személyzete vagy irodája. Ez azonban pénzbe kerül. Az "elrejtésre" specializálódott cégek a klienseik nevében fedőcégeket hoznak létre és működtetnek. Ezeknek a fedőcégeknek vannak címeik, "igazgatóik" (legalábbis papíron), így nem marad nyoma annak, hogy valójában ki áll a vállalkozás mögött.
London egyébként központi szerepet játszik az offshore-ügyletekben. A Guardian arra emlékeztet, hogy az Egyesült Királyság fővárosa ad otthont a vagyonkezelőknek, ügyvédi irodáknak, cégalapítási ügynököknek és könyvelőknek, tehát azoknak a szakembereknek, akik abban segítenek, hogy a leggazdagabb emberek kevés adót fizessenek, vagy egyáltalán ne is fizessenek adót.
A Pandora-iratok által feltárt ügyletek miatt eddig legalább nyolc országban (Csehországban, Pakisztánban, Mexikóban, Spanyolországban, Brazíliában, Srí Lankán, Ausztráliában és Panamában) jelentették be, hogy vizsgálatokat indítanak.
A Pandora-iratok előzményének a Panama-iratokat tekinthetjük: amelyet 2015-ben az azóta már megszűnt panamai Mossack Fonseca vállalati jogi szolgáltató tett közzé, akkor több mint 240 000 vállalat és részvénytulajdonosaik adatai szivárogtak ki. Ezek az akták egy olyan, a határokon átnyúlóan létrehozott bonyolult céghálózatokat mutatják be, amelyeken keresztül a világ leggazdagabb vagy legbefolyásosabb emberei el tudják titkolni a vagyonukat vagy annak egy részét.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
