Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Brüsszelnek meg kellene szüntetnie a szerződéses vendégmunkások kizsákmányolását – ezt javasolja több képviselő az Európai Parlamentben, miután elolvasták a londoni Guardian feltáró riportját arról, hogy a húsiparban alacsony munkabérekért és rossz munkakörülmények között dolgoztatják azokat a vendégmunkásokat, akiket munkaközvetítők szerződtettek.
"Ha van egy alkalmazottad, akkor neki kell fizetned, pont!"
– fogalmazta meg álláspontját Katrin Langensiepen, aki alelnök az Európai Parlament foglalkoztatási és szociális bizottságában.
A német zöld képviselőnő szerint minden gazdasági szektorban meg kellene szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a munkaadók ügynökségekkel tárgyalnak és szerződnek és nem magukkal a munkavállalókkal.
"Uniós szociális normákat akarunk! A mi álláspontunk kristálytiszta ebben az ügyben: kötelező minimálbért, minimáljövedelmet akarunk" – hangoztatta Langensiepen. Itt érdemes megjegyezni, hogy a zöldek valószínűleg bekerülnek az új német kormányba, így nagyobb befolyásuk lesz.
Németországban a koronavírus-járvány hozta felszínre a húsiparban azt a problémát, hogy a vágóhidak jelentős részben kelet-európai vendégmunkásokat alkalmaznak, akiket rossz körülmények között tartanak és gyengén fizetnek.
A Guardian tényfeltáró riportja szerint a munkaközvetítők szerződnek a munkaadókkal. A munkaközvetítők pedig a kelet-európai béreket veszik figyelembe. Németországban immár törvény tiltja ezt a gyakorlatot. Aki megszegi, az 30 ezer eurós büntetést fizethet. Csakhogy a törvényben sok a kiskapu – a kisvállalkozók például mentesülnek a törvény hatálya alól az első három évben –, és ezeket a munkaadók és a munkaközvetítő ügynökségek ki is használják.
Nem csak a húsiparban van ilyen gyakorlat
A pizzafutárok vagy az építőmunkások esetében szintén gyakori az a nyugat-európai tagállamokban, hogy ügynökségek dolgozóit alkalmazzák alacsonyabb bérért.
"Hosszú lánc van ilyen szerződéses munkaerő alkalmazásából, amikor az ügynökség a munkaadók partnere. Ez lehetővé teszi a munkaadóknak, hogy alacsony bérért alkalmazzák a vendégmunkásokat vagy a migránsokat" – mondja az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkárhelyettese, Clas-Mikael Stahl. "Norvégiában ugyanilyen problémákat és panaszokat tapasztaltunk, amikor 2015-ben felmértük a helyzetet" – nyilatkozta a Guardiannek Ines Wagner, a norvég társadalomkutató intézet professzora.
Az Európai Unió létrehozott egy uniós munkaügyi hatóságot 2019-ben, de ez csak 2024-ben lesz igazán operatív. Ezt a hatóságot még Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi elnöke javasolta mondván "az egyenlők uniójában nem lehetnek másodosztályú munkások. Ugyanazon a munkahelyen ugyanazért a munkáért ugyanolyan fizetést kell kapnia mindenkinek."
Juncker ezt még 2017-ben jelentette ki.
A kihelyezett munkavállalók
Az Európai Unió 2018 óta foglalkozik azokkal a körülbelül kétmillió kelet-európai vendégmunkással, akik Nyugaton dolgoznak keleti bérért. Emmanuel Macron francia elnök kardoskodott a változásért, és ezt el is érte.
Az új szabályozás szerint a kihelyezett munkavállalók maximum egy évig kaphatnak keleti béreket, de utána őket is úgy kell fizetni a munkaadóknak, mint a nyugatiakat. Csakhogy ezt is ki lehet játszani, ha évente új munkavállalókat hoznak. Svédországban egy lengyel cég ily módon végzett lakásfelújításokat 11 éven keresztül.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az eszközökre, ingatlanokra és a működéssel összefüggő károkra is kiterjedhet a céges biztosítás, de jól kell szerződni.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Augusztus 5-ig várják a pályázatokat a Dunaferr-utódcég működőképes eszközeire, amelyekért valamivel több, mint 14 milliárdot kell fizetnie a leendő tulajdonosnak.
Tavaly még csak 2,2 millió euró volt, igaz, idén több napon is kellett fizetni.