Várhatóan még ebben az évtizedben megérkezik a régiónk az európai átlagos szintre – erről értekezett Matolcsy György a magyarnemzet.hu-n megjelent cikkében. A Magyar Nemzeti Bank elnöke arról írt: Japánt kivéve az 1945 utáni gazdaságtörténetben nem országok hajtottak végre nagy gazdasági előrelépést egyenként, hanem egész régiók együtt, mint Kelet-Ázsia kistigrisei, Európa déli országai, most ezekhez csatlakozhat Kelet- és Közép-Európa is.

„A növekedést egyaránt támogatja a magas foglalkoztatás, a magas beruházási ráta, az újraiparosítás, a termelékenység növekedése és a magas belföldi hozzáadott-értékre épülő új szolgáltató szektor” – írta a jegybankelnök. Szerinte a régiónkban nagyobb a nyitottság a modern, hatékonyabb, kreatív megoldások felé, mint az EU fejlett országaiban, mert a rendszerváltás idején a társadalom és a gazdaság egy gyorsított „rombolás és újjáépítés” folyamaton ment át. Azt is megemlítette, hogy a térségünk országainak fele önálló jegybanki politikára építhet – itt azért arra nem tért ki, hogy az államok jelentős részénél cél az, hogy eurót vezessenek be, így az önálló monetáris politika is megszűnne.

A térségünk felzárkózása Matolcsy szerint azért fenntartható, mert az egyensúlyi növekedésre épül. Ez alól szerinte csak Románia a kivétel, valamint Magyarország volt az a 2010 előtti két évtizedben (amelyből két éven át épp ő volt a gazdasági miniszter).

De ennél tovább is megy: szerinte „Közép-Kelet-Európa nemcsak az Európai Unió, hanem a világ egyik növekedési motorja és legsikeresebb régiója lehet”. Ezt az állítását arra alapozza, hogy Ruchir Sharma, a Morgan Stanley stratégája úgy számolt, a második világháború óta csak 18 ország lépett be a fejlett államok csoportjába azzal, hogy az egy főre eső GDP eléri a 17 ezer dollárt, közülük hat van a mi régiónkban. Magyarország és Lengyelország egy főre jutó GDP-je most a 16 ezerhez közelít, vagyis van esély arra, hogy hamarosan már nyolc ország legyen ott a mi régiónkból a 20, újonnan fejlettnek minősített közül.