Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Egy rendőrnőnek a térdébe rúgtak, egy másik rendőrt palackkal csaptak fejbe Szászország egyik kisvárosában, Bad Schandauban. A rendőrök a szigorú Covid-intézkedések betartatásán őrködtek, és ez nem tetszett a helyi lakosok egy részének. A különben nagyon fegyelmezett németek körében is nő a tiltakozás a járványintézkedések ellen.
Matthias Quent szociológiaprofesszor már tavaly decemberben felfigyelt arra, hogy a vírus- és oltásszkepszis különösen erős az egykori NDK-ban, ahol az Alternative für Deutschland (AfD) sok szavazót szerzett. Amikor a jénai Demokrácia és Polgári Társadalom Kutatóintézet igazgatója előállt azzal, hogy összefüggés lehet a járvány terjedése és az AfD népszerűsége között, sokan lehurrogták, mondván számos más tényező is befolyásolhatja a Covid-fertőzöttséget. Például az, hogy a szomszédos Lengyelországból és Csehországból sokan járnak át dolgozni Németországba. Ezenkívül az egykori NDK területén magasabb a lakosság átlagéletkora, és a 60 fölötti polgárokat jobban fenyegeti a járvány.
A professzor kutatócsoportot hozott össze, hogy állítását igazolja. A statisztikák pedig egyértelműen mutatják: szoros az összefüggés az AfD-szavazat és a vírusfertőzöttség között. A rendőrség elleni támadás helyszínén, Bad Schandauban például a voksok 32 százalékát kapta az Alternative für Deutschland a szeptemberi szövetségi választásokon, és a kisvárosban az egyik legmagasabb a vírusfertőzöttek aránya egész Németországban.
A vizsgálat kristálytisztán mutatja az összefüggést: ott, ahol az AfD 1 százalékkal növelte a szavazatainak számát 2017-hez viszonyítva, a vírus fertőzöttség 2,2 százalékkkal volt magasabb az első hullám idején.
A kutatók megvizsgálták természetesen Németország nyugati részét is, ahol az AfD befolyása kisebb. Ott is arra a következtetésre jutottak, hogy minél magasabb egy szavazókörzetben a párt híveinek száma, annál több a vírusfertőzött.
A szociológusok ragaszkodnak a tudományos precizitáshoz: "nem állítjuk azt, hogy az Alternative für Deutschland minden támogatója ellenzi a járványintézkedéseket, és azt sem, hogy minden oltásszkeptikus az AfD híve". Ehhez a Der Spiegel siet hozzáfűzni, hogy a szélsőjobb kampánya "a koronadiktatúra ellen" nem növelte a hajlandóságot a védőoltásra. A Forsa közvélemény-kutató intézet szerint az oltatlanok 50%-a az AfD-re szavazott szeptemberben.
A párt harcol a járványintézkedések ellen. Brandenburg tartományban ennek áldozatául is esett, amikor küldötteik egy részét nem engedték be a szállodákba, mert nem volt védettségi igazolásuk. Emiatt nem is tudták megtartani a párt helyi kongresszusát Prenzlauban.
A vizsgálatot végző szociológusok szerint nincs gyors megoldás. "Az államnak és a társadalomnak az eddiginél jelentősen többet kell költenie arra, hogy neveljék és megerősítsék a polgári társadalmat. Csakis így lehet pozitívan megváltoztatni a politikai klímát az ilyen régiókban" – nyilatkozta a Der Spiegelnek Christoph Richter szociológus, a tanulmány egyik szerzője.
