Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Joe Biden amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely megtiltja az importot a Hszincsiang-Ujgur tartományból, az indok: a kínaiak elnyomják az ott élő ujgur kisebbséget. Talán ezzel függ össze, hogy Pekingben bejelentették a kommunista párt helyi vezetőjének távozását.
Csen Csuang-kuo maga is feketelistán van az Egyesült Államokban, mert hétéves uralma idején az ujgurok jelentős részét átnevelő táborokba zárták. Az etnikailag török, vallásilag muzulmán ujgur kisebbség többségben volt a tartományban a Kínai Népköztársaság 1949-es kikiáltása előtt, de azóta a betelepítések és a gyorsított asszimiláció miatt arányuk 40%-ra csökkent. Az ujgurok többször is fellázadtak a kínai uralom ellen, ezért küldték a tartományba a most leváltott kommunista vezetőt, aki korábban katona volt.
| Erdogan Urumcsiban |
A török elnök támogatta az ujgurok mozgalmát Kínában, de amikor pénzügyi krízissel került szembe, akkor Peking egymilliárd dolláros gyorssegélyt ígért. Recep Tayyip Erdogan elfogadta az ajánlatot. A pénzt megkapta és cserébe elzarándokolt Urumcsiba. Hszincsiang-Ujgur tartomány fővárosában arról győzködte kissé meglepett ujgur testvéreit, hogy számukra a kínai kommunista párt irányítása biztosítja az ideális kereteket a fejlődésre. |
Tibetből az ujgurok közé
A most leváltott kommunista párttitkár korábban Tibetet irányította. Ott a buddhista vallást követő helyi lakosság évtizedek óta áll ellen a kínai asszimilációnak. Sokan közülük még mindíg a dalai lámát ismerik el vezetőjüknek, aki 1959-ben Indiába menekült a kínai elnyomás elől. A buddhisták szelíden tiltakoznak: a szerzetesek önmagukat gyújtják fel köztereken, hogy így hívják fel a világ figyelmét az elnyomásra. A muzulmán vallású ujgurok fegyverrel is megpróbáltak ellenállni – sikertelenül. Ezután injekciós tűket döftek a kínaiakba Urumcsiban, az iszlamista fiatalok pedig Pakisztánba mennek a tartományból, ahol az Al-Kaidának egész dandárja van ujgur fiatalokból.
Hogyan sikerült stabilizálnia a helyzetet a Tibetből érkezett párttitkárnak? "Átnevelő táborokat" hozott létre, ahol vasfegyelmet tartott fenn a rendőrség. Az ENSZ jelentése szerint több mint egymillió muzulmán járta meg ezeket a lágereket – nem csak ujgurok, de kazahok és kirgizek is. Amerikai megítélés szerint ezekben a táborokban kényszermunka folyt és folyik, ezért helyezte az innen érkező importot feketelistára Biden elnök.
Peking azt állitja, hogy az átnevelés befejeződött, és a táborokat feloszlatták, de az USA és szövetségesei nem hisznek ebben.
2017-ben a most leváltott párttitkár bekerült a Politikai Bizottságba is, amely a kommunista párt legfőbb vezető testülete. Most viszont indoklás nélkül leváltották. Utóda Kína egészen más részéből érkezik: Ma Hszing-zsuj eddig kormányzó vagyis második ember volt az ország egyik legfejlettebb tartományában, Kuangtungban, amelynek a fővárosa Kanton.
