Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Átlagosan 28,1 százalékkal nőttek tavaly az élelmiszerárak globálisan, az ezek mozgását követő index 10 éves csúcsra emelkedett – áll az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) csütörtökön ismertetett jelentésében.
A szervezet által vezetett élelmiszerár-indexe az öt legfontosabb élelmiszer-alapanyag – növényi olajok, szemestermények, húsfélék, tejtermékek és cukor – nemzetközi piaci árát veszi figyelembe.
Ennek alapján a tavalyi mutató átlagosan 28,1 százalékkal (27,6 ponttal) 125,7 pontra, 2011 óta legmagasabb szintre nőtt, akkor a mutató 131,9 ponton volt. Az elmúlt tíz évben 2016-ban állt a legalacsonyabban az élelmiszerár-index, 91,9 ponttal.
A FAO által csütörtökön ismertetett adatok szerint a decemberi élelmiszerár-index 133,7 pont lett, 0,9 százalékkal (1,2 ponttal) alacsonyabb a novemberinél, de 23,1 százalékkal (25,1 ponttal) magasabb a 2020. decemberinél.
Tavaly a szemestermények árindexe 2012 óta legmagasabb, míg a növényi olaj tavalyi átlagos árindexe történelmi csúcsra nőtt. A tavalyi cukorindex 2016 óta a legmagasabb volt.
Ahogyan arról korábban írtunk, a FAO jelentése hangsúlyozza, hogy a termelési gondokkal párhuzamosan dinamikusan növekedett a kereslet a legtöbb élelmiszerre. Különösen így van ez a tejpor, a baromfi, a növényi olajok és az árpa esetében.
Az élelmiszerellátás sok helyen akadozni kezdett, mert a nagy ellátóláncok szakadoznak a pandémia következtében. Nagy-Britanniában a brexit utáni gondok is hozzájárultak ahhoz, hogy sok szupermarketben olykor üresen tátongtak a polcok.
Sok gyorsétterem kénytelen volt levenni az étlapról népszerű ajánlatokat, mert nem tudta beszerezni a szükséges alapanyagokat.
