Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Az év végére minden idők legmagasabb szintjére emelkedhet az olaj iránti kereslet – mondta Pletser Tamás olaj- és gázipari elemző az Erste sajtóbeszélgetésén. A szakértő szerint 2022 erősödő helyzetet mutat: a kereslet az olaj iránt nő, a kínálat gyenge. Rövidebb távon az jelenthetne némi enyhülést, ha Iránt kiengednék a nemzetközi piacra, de erre idén annyira nem, 2023-ban talán lehet esély.
Mindez pedig nagyon valószínű, hogy még magasabb árakat jelent majd. Stabil, emelkedő árszint lesz, amiben törést csak az okozhat, ha a világgazdaság növekedésében valamilyen újabb törést látunk.
Az európai földgázpiacra valószínűleg nem térnek vissza a tél eleji rendkívül magas árak – folytatta. Ott is növekszik a kereslet, főleg miután a kontinens hadat üzent a kőszénnek, illetve több tagállam, élükön Németországgal, az atomenergiának is. Európában a legolcsóbb az orosz gáz, de politikai okok miatt ebből nem érkezik annyi, mint amennyire szükség volna.
Arra a kérdésre, hogy ki vagy mi a felelős az árak elszállásáért, Pletser Tamás azt válaszolta: egy ciklikus folyamatban vagyunk, évekkel ez előtt látni lehetett, hogy ha a kereslet emelkedik, ám a beruházások nem nőnek eléggé, akkor drágulás lesz. Már a 2010-es évek második felében is csökkentek a beruházások, a járvány pedig még jobban visszafogta őket. Most pedig, amikor a világ kifelé tart a járványból, a kereslet még jobban nő – az elemző szerint az olaj esetében a 2030-as, a gáznál pedig a 2040-es évek első feléig nem valószínű, hogy csökkenne a kereslet. Az, hogy zöldforradalom indult, erős nyomást helyez az európai olaj- és gázipari cégekre, hogy másba fektessenek be, de ennek csak kisebb hatása lesz a szektor áraira. Oroszország és a nyugat konfliktusa is növeli az árakat.
Ami Magyarországot illeti: a költségvetési mérlegfőösszeg 5-7 százalékára rúghat, azaz ezermilliárdos nagyságrendű lehet a különbség a mostani befagyasztott árak és a 2021. végi piaci árak között van. Arra több országban volt példa, hogy a kormányok egy darabig próbálták fenntartani az alacsonyabb árakat, amikor nagy különbség lett a fogyasztói és a piaci energiaárak között, de egy idő után vissza kellett táncolniuk, mert nem volt fenntartható a nagy különbség. Egyelőre ilyen akarat nem látszik a magyar kormánynál. Így olcsóbb lehet az energia, de a cégeknél hiányzik a pénz az újabb beruházásokhoz – magyarázta az Erste szakértője.
