Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
4-ről 4,3 százalékosra emelte az egyhetes betéti tender kamatát a Magyar Nemzeti Bank. Ez a mutató – ami azt jelenti, hogy a pénzintézetek egy hétre milyen kamattal tarthatják a pénzüket az MNB-ben – azért fontos, mert most ez az irányadó kamat a jegybanki alapkamat helyett, ugyanis jóval magasabb annál.
Tavaly november közepén még 1,8 százalékos volt az egyhetes betéti tender kamata, onnantól 2021 végéig minden héten megemelték azt. Idén viszont először nyúlt hozzá az MNB.
A döntés két nappal követte azt, hogy a jegybank megemelte az alapkamatot is, 2,4-ről 2,9 százalékosra. Akkor bejelentették, hogy az alapkamat – amely sokáig ugyanannyi volt, mint az egyhetes betéti tender kamata – fokozatosan újra el fogja érni az irányadó ráta szintjét.
Van is ok a monetáris szigorításra: az infláció 2021 decemberében minden várakozásra rácáfolva nem lett kisebb az egy hónappal korábbinál, hanem pontosan ugyanakkora, 7,4 százalékos maradt, aminél magasabb utoljára 2007 végén volt. Abban pedig már teljes az egyetértés, hogy a jegybank 3 százalékos inflációs célját idén aligha lehet elérni, de ahhoz is nagy munka kell, hogy a 2-4 százalék közötti toleranciasávba leszorítsák. Hogy a jegybank mit tehet ezért, arról itt írtunk bővebben:
Nyakunkon a drágulás, de tényleg rossz dolog az infláció?
2021 legfontosabb gazdasági jelensége az volt, hogy elszállt az infláció. Szinte senki nem úszta ezt meg, Magyarország, az USA, az eurózóna egyaránt rég nem látott inflációs mutatót ért el. Hogy számolják ezt ki, miként mérik meg, és mit lehet tenni ellene? Tényleg beleszámít a kvarcóra ára az inflációba, a lakásoké viszont nem?
