Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Százmilliárd eurós pénzügyi alapot hoz létre a német szövetségi kormány az ország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezentúl minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordít erre a célra - jelentette be Olaf Scholz kancellár a szövetségi parlamentben (Bundestag).
A német kancellár hozzátette, hogy az Ukrajna elleni orosz háború korszakforduló az európai történelemben, és ebben az új korszakban „sokkal többen kell befektetnünk országunk biztonságába, hogy megvédjük szabadságunkat és demokráciánkat”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök - aki Ukrajna lerohanásával „kiírta magát a nemzetközi közösségből” - fel akar építeni egy „orosz birodalmat”. Ezért az a fő kérdés, hogy milyen katonai képességekkel rendelkezik, „és milyen képességek szükségesek, hogy ellensúlyozzuk ezt a fenyegetést” - mondta.
Arról is szólt, hogy az új korszak új energiapolitikát is igényel, ezért a többi között gyorsan fel kell építeni két új terminált, amely cseppfolyósított földgáz (LNG), később pedig egy környezetbarát energiahordozó, a zöldhidrogén fogadására is alkalmas lesz.
Németország szombaton jelentette be, hogy 1000 páncéltörő fegyvert és 500 Stinger rakétát küldenek Kijevnek.
