Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Kína élesen bírálta szombaton az Oroszország ellen hozott nyugati szankciókat és a NATO kelet-európai csapaterősítését, miután Joe Biden amerikai elnök az előző nap figyelmeztette Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy következményei lesznek, ha Peking támogatást nyújt Moszkvának az Ukrajna elleni invázióhoz.
„Az Oroszország elleni szankciók egyre felháborítóbbak” – jelentette ki Li Ju-cseng kínai külügyminiszter-helyettes szombaton Pekingben. A diplomata egyebek mellett az orosz oligarchák, illetve Vlagyimir Putyin elnök és közvetlen környezete ellen hozott büntetőintézkedésekre tekintettel azt sérelmezte, hogy szerinte teljesen alaptalanul zárolják orosz állampolgárok külföldön lévő vagyontárgyait. „A történelem ismételten megmutatta, hogy szankciók nem oldanak meg problémákat” – hangsúlyozta. Mindössze az átlagembereknek ártanak és megnehezítik a világkereskedelmet – tette hozzá. Li Ju-cseng mindemellett az orosz álláspontot felkarolva kijelentette, hogy az észak-atlanti szövetségnek nem szabadna tovább terjeszkednie keletre, sarokba szorítva ezzel egy olyan atomhatalmat, mint Oroszország.
„Kína sosem fog elfogadni külső kényszert vagy nyomást, és ellenzi az alaptalan vádaskodásokat és gyanúsítgatásokat” – jelentette ki Vang Ji kínai külügyminiszter vasárnap közzétett közleményében Biden és Hszi Csin-ping pénteki telefonbeszélgetésére utalva, amelyben az amerikai elnök óva intette kínai hivatali partnerét, hogy katonai támogatást nyújtson Oroszországnak. Vang Ji szerint a legfontosabb üzenet Hszi Csin-ping részéről az volt, hogy Kína mindig is a világbéke fenntartása mellett állt ki, ellenezve a háborút. „Kína elfogulatlan és igazságos álláspontot képvisel, amely összhangban van az országok többségének kívánalmaival. Idővel majd beigazolódik, hogy Kína állításaival a történelem jó oldalán áll” – hangsúlyozta Vang Ji.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Moszkvában nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a két ország kapcsolatai egyre szorosabbakká válnak. „Olyan időkben, amikor a Nyugat arcátlanul lebontja a nemzetközi rendszer alapjait, nekünk mint két nagyhatalomnak fontolóra kell vennünk, miként járjunk el ebben a világban” – fogalmazott Lavrov.
Az Egyesült Államok az esetleges fegyverszállításokon felül attól is tart, hogy Moszkva Peking segítségével játszhatja ki az ukrajnai invázió nyomán elrendelt nyugati büntetőintézkedéseket. Az aggodalmaknak további táptalajt nyújt a három hete kötött barátsági szerződés Oroszország és Kína között.
