Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Több mint 500 ezer hordó olajat importált naponta Oroszországból Németország 2020-ban. Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni háborúja miatt megszüntetnék az olajimportot Oroszországból, de ez nem megy simán. Irán lehetne alternatíva, de politikai és gazdasági problémák egyaránt felmerülnek.
Irán nem közöl adatokat az olajexportról a szankciók miatt, melyekkel még Donald Trump egykori amerikai elnök sújtotta az országot. Az USA exelnöke felrúgta az atomalkut Iránnal, és szankciókkal próbálta megakadályozni az ottani nukleáris fegyverkezést. Ennek következtében az olajexport valahol a korábbi 50-90 százaléka körül lehet.
Jelenleg nemzetközi tárgyalások folynak az atomalku felújításáról. Ebben Iránon kívül a Biztonsági Tanács öt tagja (USA, Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország) és Németország vesz részt. Az uniós államok szerint Irán forradalmi gárdája nem terrorista szervezet, vagyis az olajszállítást emiatt nem kellene akadályozni.
Az USA viszont továbbra is terrorista szervezetnek tekinti a forradalmi gárdát, melynek egyik korábbi vezetőjét amerikai drónok ölték meg Irakban. Ráadásul Washington továbbra is szankciókkal akarja akadályozni Irán nukleáris programját. Az amerikaiak nemigen hajlanak a megegyezésre Iránnal, és ebben furcsa szövetségesük akadt: Oroszország. Moszkva korábban szövetségese volt Iránnak a Közel-Keleten, mert együtt támogatták Asszad elnök rendszerét Szíriában. Most sem annyira politikai problémák miatt hátráltatja Moszkva az atomalkuról szóló tárgyalásokat, hanem mert a saját olajexportját védelmezi. Azt szeretné, ha az iráni olaj minél később érkezne meg a világpiacra, hogy kiváltsa az orosz olajat.
Irán szeretné fokozni olaj exportját
Irán 1,4 millió hordó olajat kíván többet exportálni naponta, hogy ily módon növelje költségvetési bevételét – jelentette ki az ország olajminisztere néhány napja. Eddig ez körülbelül napi 1,2 millió hordó volt. Dzsavad Owdzsi olajminiszter óvakodott attól, hogy túlságosan konkrét adatokat közöljön a szankciók miatt. Azt viszont hangsúlyozta, hogy a Trump által bevezetett szankciók visszavonása az előfeltétele annak, hogy Irán olajexportja jelentős mértékben emelkedjen.
Trump szankciói nemcsak az olajexportra vonatkoznak, hanem az olajiparra is, vagyis Irán nehezen tudja beszerezni a szükséges alkatrészeket a fúrótornyokhoz. Az olajminiszter elmondta, hogy szeretnék a jelenlegi napi 3,7-4 millió hordóról napi 5,7 millióra növelni az olajkitermelést. Azt viszont nem közölte, hogy mikorra tervezik ezt. 2020-ban Irán bejelentette, hogy napi 6,5 millió hordó olajat akar kitermelni 2040-ben. A Reutersnek nyilatkozó szakértők szerint ez nem reális elképzelés abban az Iránban, ahol az iszlamista állam tervei évtizedek óta nincsenek szinkronban a globális gazdaság realitásaival.
