Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az orosz invázió brutalitásának egyik szimbólumává vált mariupoli Azovsztal acélművek ügyvezetője a Guardiannek adott interjút.
A telephely Ukrajna teljes acéltermelésének 40 százalékát állította elő és az ország háború előtti legnagyobb munkaadójának, a Metinvestnek volt a legfontosabb eleme. Jurij Ryzhenkov vezérigazgató szerint a cégtulajdonosnak most fontos szerepe van az ukrán gazdaság fenntartásáért folytatott küzdelemben a megszállt területen kívüli többi üzemén keresztül.
„A háborús erőfeszítés nem csak abból áll, hogy mit adsz a hadseregnek, hanem része az is, hogyan működik a gazdaság” – mondja a Metinvest főnöke a cég lvivi irodájából adott videóinterjúban. „Tehát minél jobban működik a gazdaság, annál jobban áll az ország a háborúban" – fejtette ki Rizsenkov, aki szerint azok az emberek, akik az acélgyárakban dolgoznak, ugyanolyan fontosak Ukrajna győzelméhez, mint a fronton lévő katonák.
A cég az invázió kezdete óta alkalmazkodott a háborús övezetben működéshez, de a Metinvest legalább 153 alkalmazottja meghalt már a harcokban. Gazdasági szerepük mellett heti 1500 golyóálló mellényhez szállítanak acélt Ukrajna fegyveres erőinek, és katonai felszereléseket, például drónokat, éjjellátó fejhallgatókat és sisakokat importálnak az országba.
