A támogatott kölcsönök, különösen a nagyon kedvező kamatú Zöld Hitel Program hajrája miatt csúcsot döntött a lakáshitelezés 2022. áprilisában. Az MNB most közzétett adatai szerint 144,8 milliárd forint összegű új kölcsönt kötöttek a bankok, amire egy hónap alatt még sosem volt példa. Az új lakáshitelek átlagos kamatlába az előző hónaphoz képest csökkent, 0,02 százalékkal, 4,84 százalékra. Ez nyilvánvalóan a fix, 2,5 százalékos kamatú zöld hitelek magas arányának köszönhető. A növekedés majdnem kizárólag az éven túli kamatfixálású hitelekből adódott. 

null

A szabadfelhasználású jelzáloghiteleknél inkább stagnálás tapasztalható. Az újonnan kötött szabad felhasználású forint jelzáloghitel-szerződések összértéke kissé csökkent, a márciusi 7 milliárd forintról és az egy évvel korábbi 6,9 milliárd forintról 6,4 milliárdra. Ennél a hiteltípusnál a kamatok 0,14 százalékkal 7,52 százalékra nőttek. 

A nagyobb kamatnövekedés a személyi hiteleknél következett be, áprilisban egy hónap alatt közel 1 százalék (0,99%). Így az átlagos kamatláb elérte a 14,22 százalékot. A hitelfelvételi kedv pedig mérséklődik, a március 48,2 milliárdról 43,7 milliárdra csökkent az új személyi hitelek értéke. 

null

Összességében az MNB adatai szerint a háztartások hitelállománya szezonális igazítás nélkül 72,5 milliárd forintos növekedést mutatott áprilisban. A szezonálisan nem igazított adatok szerint a forinthitelek állománya 72,9 milliárd forinttal nőtt, míg a devizakölcsönök állománya 0,4 milliárd forinttal csökkent.

A háztartások betétállománya szezonális igazítás nélkül 20,9 milliárd forintal csökkent. A forintbetétek esetében 55,6 milliárd forintos nettó betétkivonás, míg a devizabetétek esetében 34,7 milliárd forintos nettó betételhelyezés történt. 

A bankok háztartásoknak nyújtott betéti kamatai az áprilisi 9,5 százalékos inflációhoz képest továbbra sem túl vonzóak, idén márciushoz képest átlagosan 0,35 százalékkal lettek magasabbak, és elérték a 3,68 százalékot. (A vállalatok viszont már 5 százalék feletti átlagkamatot tudnak elérni a betétjeikre.) A kormány nemrégiben éppen azzal indokolta a bankokra is kirótt extraprofitadót, hogy a hitelintézetek a náluk a folyószámlán lekötés nélkül tartott óriási pénzmennyiség után alig fizetnek kamatot. Amint a fenti adatokból is látszik, az elérhető betéti kamat még lekötés esetén is messze van az inflációtól, bár az elmúlt hónapokban azért érdemben emelkedett. A bankok persze nem az inflációhoz képest adnak kamatot, de az ügyfelek mégis ehhez mérik azt, hiszen számukra az a fontos, hogy a pénzromláshoz képest mennyire képes megtartani az értékét a megtakarításuk – írja a Bank360.hu.