Fényűzésből fogságba, avagy így múlik el egy bukott rendszer oligarcháinak dicsősége

Gyökeresen megváltozott az élete a Gupta-família üzleti vállalkozásait vezető két testvérnek, Atulnak és Rajeshnek. Míg egy héttel ezelőtt még Dubaj egyik legdrágább lakóparkjában, az Emirates Hills egyik palotájában laktak, pár napja a rendőrség vendégszeretetét élvezik: miután Dél-Afrika kérte a két testvér kiadását, a hatóságok őrizetbe vették őket.

A Gupták – a két testvér, egyelőre szabadlábon hagyott testvérük Ajay, valamint a fivérek családtagjai – semmit sem tagadtak meg maguktól. Az Emirates Hillsben 35 alkalmazott – köztük a város legjobb szállodáiból verbuvált néhány komornyik – leste a házigazdák kívánságait. A 3700 négyzetméteres palotában tíz hálószoba közül válogathattak a családtagok, a vendégekkel a több fogadóterem valamelyikében találkozhattak, a falakat pedig arany bevonat, illetve kézzel festett freskók díszítették. A bútorokat sem valamelyik áruházból szerezték be: a nappali berendezését a XX. század elején az orosz cári család használta, míg az egyik szófa valaha Michael Jackson tulajdonában volt.  A nappali másik dísze hat repülőgépmodell volt: ezek arra voltak hivatottak felhívni a látogatók figyelmét, hogy a Gupták hat magángéppel repkedtek éveken át.

Atul Gupta részt vett az Afrikai Nemzeti Kongresszus 53. nemzeti konferenciáján Bloemfonteinben, 2012. december 16-án

AFP

Rendszerváltozás gyermekbetegséggel

Az indiai Uttar Prades államból származó Gupta család 1993-ban költözött az apartheid-korszakból éppen kilábaló Dél-Afrikába, s bár a testvérek azonnal megkezdték üzleti birodalmuk építését, a família fénykora 2009-ben kezdődött, amikor Jacob Zuma ült be az államfői székbe. A Gupták ugyanis az ismert politikus közeli barátai voltak, és annyira behálózták őt, hogy néhány év alatt gyakorlatilag a tisztségek nélküli indiai bevándorlók vették át az ország irányítását.

Egymás után nyerték meg a közbeszerzési pályázatokat, elsikkasztották az állami alapokban felhalmozott pénzt és egyre inkább beleszóltak a politikai kinevezésekbe is. Zuma – nem kevés baksisért cserébe – teljesítette a Gupták valamennyi kérését, s családtagjai, köztük egyik felesége, valamint egyik fia és lánya, a Gupta-birodalom cégeiben kaptak jól fizető állást. Hamar világossá vált mindenki számára: aki teljesítette Zuma és a Gupták kívánságait, előléptetésre és jutalomra számíthatott, aki pedig nem, az hamar elvesztette az állását.

Jacob Zuma

AFP / JEROME DELAY

A „zupták” kora

A Zuma és Gupták közötti törvénytelen együttműködés annyira közismertté vált, hogy egy új szó – Zuptas – is született azok leírására, akik tagjai voltak a hatalmon lévő klánnak. A Gupták néhány év alatt szinte az egész államot és a gazdaságot is megszállták: egyebek mellett a pénzügyminisztérium, és a természeti kincsekkel való gazdálkodással megbízott tárca került a Gupták befolyása alá, s ők irányították az állami vasúttársaságot, a South African Airways légitársaságot, valamint a világ egyik legnagyobb energetikai cégét, az Eskomot. Zumán keresztül az indiai család a kormányzó pártban, az Afrikai Nemzeti Kongresszusban (ANC) is meghatározó befolyást szerzett.

A Dél-Afrikának sok milliárd dollárba került szabadrablás 2018-ig tartott. Ekkor Zuma kikerült a hatalomból, a dél-afrikai hatóságok pedig azonnal vizsgálatot indítottak az exállamfő és üzlettársai ellen. A nyolcvanéves Zuma már bíróság előtt is állt – egy másik, párhuzamosan zajló perben egy 1990-es években kötött fegyverüzlet miatt is perbe fogták – ám egyelőre csak azért került 15 hónapra rács mögé, mert nem volt hajlandó megjelenni a Guptákkal folytatott együttműködést vizsgáló bizottság előtt. Zuma – Guptáékkal egyetemben – váltig azt állítja, hogy nem követett el bűncselekményt, ám annyi a bizonyíték, hogy a vádnak nem lesz nagyon nehéz alátámasztania állításait.

Az indiaiak viszont azonnal elmenekültek, és azért választották az Egyesült Arab Emirátusokat, mert jóideig Dél-Afrikának nem volt kiadatási megállapodása a közel-keleti állammal. 2021-ben azonban megszületett a szerződés, és Dél-Afrika erre hivatkozva kérte az Interpolon keresztül a letartóztatást és a Gupták kiadását. Egyelőre nem tudni, az emirátusokban hogyan döntenek, dél-afrikai források szerint folyamatosak az egyeztetések.

Közben a Dél-Afrikát lerabló családnak Indiával is meggyűlt a baja: hazájukban azzal vádolják őket, hogy több városban is  pénzmosással foglalkozó cégeket működtettek, s a rendőrök több irodájukban, köztük az Új-Delhiben lévő Gupta-központban is házkutatást végeztek.

A 2017. április 12-én készült aktaképen egy tüntető egy "Zap Zupta" feliratú plakátot tart, utalva Zumára és a Gupta családra, miközben különböző politikai és civil társadalmi csoportok dél-afrikai tüntetői a fővárosban, Pretoriában Jacob Zuma elnök lemondását követelik.

AFP / MUJAHID SAFODIEN

Jól csengő név

A Gupta név egyébként – legalábbis eddig – igen jól csengett Indiában. Az időszámításunk szerinti IV-VI. században a Gupta birodalom uralta az indiai szubkontinens nagy részét, és sok történész szerint ez a korszak volt India igazi aranykora. Amikor a birodalom – részben az Uttar Pradest elpusztító hatalmas áradás miatt – a VI. században szétesett, India területén számos helyi kiskirályság jött létre.

A Gupták elfogásával az Egyesült Arab Emirátusok azt kívánja bizonyítani, hogy a korábbiaknál keményebben lép fel azok ellen, akik azért menekültek az országba, hogy máshol elkerüljék az igazságszolgáltatást, illetve, hogy különféle pénzügyi machinációkra használják fel a helyi törvényhozás által nyitva hagyott kiskapukat. Néhány nappal az indiai testvérpáros őrizetbe vétele előtt a hatóságok letartóztatták a Dániában pénzmosással és csalással vádolt tőzsdei kereskedőt, Sanjay Shahot is. Az Emirátusok közben arról is döntött, megszigorítja a pénzügyi műveletek ellenőrzését, hogy így ne kerüljön fel azon országok amerikai listájára, amelyen a pénzmosást lehetővé tévő államok szerepelnek.

Nyitóképünkön: Több ezren tiltakoztak Fokvárosban 2017-ben, amikor Jacob Zuma menesztette pénzügyminiszterét, miután az nem támogatta a Gupta család bankvásárlási terveit. Fotó: AFP / Rodger Bosch