EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Európában mára minden idők legsúlyosabb energetikai válsága jött létre, ebben a helyzetben minden korábbinál világosabb, hogy szükség van atomenergiára az ellátás biztonságához és a zöld átmenethez – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Prágában.
A tárcavezető a 7. Prágai Nukleáris Ipari Kongresszuson hangsúlyozta: az Európai Bizottságnak garantálnia kell, hogy a nukleáris energia ne essen semmifajta korlátozás alá a szankciók miatt. Minden brüsszeli intézménynek, nemzeti hatóságnak és banknak tiszteletben kell tartania ezt az intézkedést, amelyet már a szankciók meghozatalakor világosan kimondtak.
„A nukleáris beruházások lassítása és akadályozása gyakorlatilag az európai országok szuverenitásának sérelmével jár. A szuverenitás egyik legfontosabb összetevője az energiaellátás biztonsága” – fogalmazott Szijjártó. „Magyarországon ebből a szempontból a nukleáris energia és a paksi beruházás kulcsfontosságú, így azok az intézmények, bankok vagy hatóságok, amelyek lassítják vagy akadályozzák a paksi atomerőmű új blokkjainak megépítését, gyakorlatilag Magyarország szuverenitását és energiaellátását sértenék meg.”
Süli János távozása kiválóan illusztrálja, mi a baj a paksi bővítéssel
Ismeretlen okból távozott a paksi bővítésért felelős államtitkári posztjáról Süli János, aki 2019-ben ismeretlen okból kirúgta a bővítésért felelős Aszódi Attilát. Az orosz Roszatomra bízott beruházás legfontosabb részletei mind a mai napig titkosak. Hosszas csúszások után az atomhivatal kiadta az erőmű létesítési engedélyét, de csak fenntartásokkal, a terveket még át kell dolgozni.
Szijjártó Péter ismét elmondta azt a hetek óta hangoztatott kormányzati panelt, hogy az ukrajnai háború és az arra adott szankciós válaszok nyomán mára Európában minden idők legsúlyosabb energetikai válsága jött létre, és alapvetően kérdőjeleződött meg a kontinens országainak ellátásbiztonsága. Az okok között említette azt is, hogy Európa „túlságosan elkényelmesedett” az energiaellátás terén, nagy teret nyertek az úgynevezett spotpiaci ügyletek a hosszú távú szerződések helyett, sok a hiányzó elem a szállítási infrastruktúrában, illetve a zöld átmenet szakmai ügy helyett politikai trenddé vált.
Rámutatott, hogy az energia terén gyakorlatilag megszűntek a piaci körülmények Európában, így azok az országok járnak jól és lesznek biztonságban, amelyek elő tudják állítani a saját maguk által felhasznált energiát. Szavai szerint ez tovább növeli az atomenergia jelentőségét, miután az függetlenebbé teszi az országokat a nemzetközi energiaárak „teljesen észszerűtlen alakulásától”, ezért Magyarország is arra törekszik, hogy mielőbb meg tudja növelni a paksi erőmű kapacitását.
„Az atomenergia biztonságos, olcsó és fenntartható módja az energiatermelésnek” – fogalmazott. „Nem lehetséges az európai zöld megállapodás végrehajtása nukleáris energia nélkül. (...) A környezet minden korábbinál világosabbá tette, hogy Európának egyértelműen szüksége van nukleáris energiára” – tette hozzá.
