Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
„A költségvetés a szankciós válság ellenére is biztosítja a nyugdíjak emeléséhez, a nyugdíjprémium és a 13. havi nyugdíj kifizetéséhez szükséges 612 milliárd forintot” – írta a Facebook-oldalán Varga Mihály pénzügyminiszter. Varga saját posztja alatt kommentben részletezte is, hogy „az inflációs nyugdíj-kiegészítésre 217 milliárd forintot, a nyugdíjprémium kifizetésére 23,5 milliárd forintot, a 13. havi nyugdíjra 372 milliárd forintot fordítunk”.
Ahogy arról a hvg.hu is beszámolt, a kormány 4,5 százalékkal emeli meg a nyugdíjakat. Az emelés januártól visszamenőlegesen jár, azoknak pedig, akik 2022-től jogosultak nyugellátásra, novembertől utalják a magasabb járadékot. Az emelés megfelel annak a rendelkezésnek, hogy ha az infláció magasabb annál az értéknél, amely a nyugdíjemelés alapja, akkor az államnak visszamenőlegesen korrigálnia kell az emelést, méghozzá a január-augusztusi inflációs adat figyelembevételével.
Mivel az 5 százalékos év eleji emeléshez képest 3,9 százalékos pótlólagos nyugdíjemelés már történt ebben az évben, a Portfolio számítása szerint a kormánynak 1,8 százalékos újbóli emelést kellett volna megállapítania, mégis többet kapnak a nyugdíjasok. Ezt magyarázhatja az, hogy az év végén mindenki a korábbiaknál is magasabb, 20 százalék körüli szinten várja a fogyasztói árak emelkedésének tetőzését.
A kormány ezzel egyidejűleg döntött a nyugdíjprémium fizetéséről is. Ez akkor jár, ha a gazdasági növekedés eléri a 3,5 százalékot – ezt nagyjából minden elemző biztosra veszi erre az évre. A prémium kiszámításához két számot szoroznak össze, az egyik a nyugellátás november havi összegének 25 százaléka, de legfeljebb 20 000 forint, a másik a kormány által a növekedéshez mérten megállapított szám, ami a rendelet szerint 0,5.
(Nyitóképünkön Orbán Viktor miniszterelnök nyugdíjasok között)
