A monetáris politika szigorítására azért van szükség, mert az infláció valószínűleg tartósan magas marad. Joachim Nagel (képünkön) szerint például a németországi infláció jövőre 7 százalék felett lesz.

A kamatemelési mozgásteret viszont behatárolja, hogy a 19 országot tömörítő euróövezet recesszióval néz szembe, így különösen a legnagyobb nemzetgazdasága, Németország – jegyezte meg. A német GDP jelentősen csökkenhet 2022 utolsó negyedévében és 2023 első negyedévében, ami a gazdasági teljesítmény széles körű és hosszabb ideig tartó csökkenését jelentené – tette hozzá.

Az EKB az idén már kétszer emelte a kamatlábakat, de a jelenlegi 0,75 százalékos betéti kamatláb még mindig messze van attól, amit sokan megfelelőnek tartanának a 10 százalék körüli inflációs környezetben, különösen úgy, hogy az áremelkedés mértéke a jelek szerint még évekig a 2 százalékos jegybanki cél felett marad.

További kamatemelésekre lesz szükség ahhoz, hogy az inflációs ráta középtávon visszatérjen a 2 százalékos szintre - az október végi monetáris politikai ülés ehhez nem lesz elég - mondta Nagel egy washingtoni beszédében.

A piacok jelenleg 75 bázispontos emelést áraznak be az október 27-i kamatdöntő ülésre, ami megegyezne a szeptemberi emeléssel. A monetáris tanács tagjai közül nyilvánosan nem is cáfolta talán még senki az ilyen értelmű piaci felvetéseket.

A monetáris politikai lépésekkel párhuzamosan meg kell vizsgálnunk az eurórendszer közel 5 ezer milliárd eurót kitevő eszközállományának csökkentését is - tette hozzá Nagel.

Az EKB nem adott meg ütemtervet a mérlegének a csökkentésére, és jelek szerint csak 2023-ban készül a mennyiségi szigorítás útjára lépni, azzal az indokkal, hogy a kamatemelések nagy részét az eszközállomány leépítésének megkezdése előtt kell végrehajtani.