Messziről elkerüli az élet más területein már szépen érződő gazdasági válság a közpénzből működő Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság háza táját. Ez derül ki legalábbis a hatóság elnöke által a parlamentnek benyújtott költségvetési javaslatból, amit a 24.hu szúrt ki. Ebben Vajda Zoltán, a szervezet elnöke 3 havi jutalommal számol a dolgozók számára, bár ez teljesítményértékeléshez kötött. Ezt ugyanakkor árnyalja, hogy a portál megnézte az utóbbi két év ezzel kapcsolatos adatait, amiből az derült ki, hogy korábban is háromhavi jutalompénz járt a dolgozóknak és hogy a jutalmazásra elkülönített összeg nagy részét a hatóság ki is fizette.

Mindezeken felül bővülést is tervez a hatóság, 2023-ra 750 munkatárssal számolnak, ami 40 fővel több az NMHH idei dolgozói számánál. Összesen 13 milliárd 220 millió forintot terveznek személyi juttatásként kifizetni, ebből 9 milliárd 413 millió forintot tesznek ki a bérek, illetmények. Ez azt jelenti, hogy az NMHH-nál a bruttó átlagfizetés meghaladja majd az 1 millió forintot, így egy munkatárs, ha jól dolgozik, 3 millió forint körüli jutalomra számíthat jövőre átlagosan – írja a portál.

A 24 megkérdezte a médiahatóságot, hogy a válságos gazdasági helyzetben nem érzik-e némiképp túlzásnak a milliós jutalmak osztogatását, amire az alábbiakat felelték:

„A kérdésben jelzett előirányzott jutalom egy keret, amely nem automatikusan jár a munkatársak részére, hanem a munkakör ellátása minőségi paramétereinek, továbbá a munkateljesítmény mellett a munkavégzés jutalmazás szempontjából releváns körülményeinek értékelésén – teljesítményértékelésen – alapuló elismerési lehetőség. A jutalmazás célja a hatóság működése szempontjából az, hogy az általa felügyelt, mintegy 5 ezer milliárdos versenypiacon szokásos és a hatóságnál rendelkezésre álló bérezési lehetőségek közötti jelentős különbséget csökkentse. A versenyképes jutalmazás nélkülözhetetlen a speciális szakértelemmel rendelkező szakembergárdánk motiválásához, megtartásához, és így a közfeladatok magas szakmai színvonalú ellátásához. Fontos kiemelni, hogy az NMHH működésének (köztük a jutalmaknak is) a költségeit nem a központi költségvetésből, hanem a felügyelt piacokról származó bevételekből fedezi.”

Mindezeken felül azt is megküldték éves lebontásban, hogy miként alakult a dolgozói jutalmazások aránya, azaz munkavállalóik hány százaléka nem kapta meg a teljes jutalmat. Ez az arány 2019-ben még 73,4 százalék volt (igaz, ekkor még négyhavi pluszpénz volt a maximális keret), 2020-ban már csak 49,2, tavaly azonban újra 75 környékén állt meg. Ugyanakkor érdemes újra kiemelni, hogy mindezek ellenére az elmúlt két évben a jutalmazásra fordítható keretösszeg nagy részét kifizette a médiahatóság.