Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
„Szerencsések leszünk akkor, ha ez a mostani válság csak olyan lesz, mint a hetvenes években, nem pedig háborús, mint a negyvenes években” – ezt idézi Nouriel Roubini, aki az IMF mostani közgyűlésén hallotta Niall Fergusson történész nem épp optimista jóslatát.
„A világ nemzetbiztonsági szakértői amiatt aggódnak, hogy a NATO belekeveredik az orosz–ukrán háborúba, miközben Irán és Izrael az összeütközés fele tart. A Biden adminisztráció szerint Kína előbb vagy utóbb megtámadja Tajvant. Őszintén szólva úgy látom, hogy a harmadik világháború már meg is kezdődött gyakorlatilag Ukrajnában és a kibertérben” – mondja a Végzet közgazdásza, aki a 2008-as pénzügyi válság megjóslásával érdemelte ki ezt a hírnevet. Nouriel Roubini inkább realistának tartja magát. A 64 éves sztárközgazdász Törökországban, Iránban, Izraelben és Olaszországban nőtt fel. A New York University Stern Business Schooljából ment nyugdíjba.
„A politikai döntéshozóknak nemcsak a háborúkkal kellene foglalkozniuk, hanem az inflációval és a recesszióval is. Vagyis a stagflációval. Az eurozóna máris recesszióba süllyedt, és azt hiszem, hogy a visszaesés hosszan tart majd és igen csúnya lesz. Az Egyesült Királyság esete még rosszabb. A jegybankok keze pedig mindenütt meg van kötve: ha emelik az alapkamatot, hogy legyőzzék az inflációt, akkor agyoncsapják a gazdasági növekedést. Ha leállnak az alapkamat-emeléssel, akkor az infláció nő tovább. Valószínűleg mégiscsak előbb vagy utóbb leállnak a kamatlábemeléssel. A pandémiát megfékezték, de új Covid-variánsok jöhetnek. A klímaváltozás lassan kifejlődő, de gyorsuló katasztrófa. Idén nyáron akkora szárazság pusztított az USA nyugati részén, hogy Las Vegas környékén a felszínre kerültek azoknak a gengsztereknek a csontjai, akiket évtizedekkel ezelőtt ástak el a sivatagban. Floridában a tengerparti házakra már nem lehet biztosítást kötni, mert annyira tartanak a tengerek vízszintemelkedésétől” – fogalmazta meg jóslatát Roubini.
Jüan dollár helyett?
Az USA a saját érdekében korlátozza az Európai Unió kapcsolatait Kínával – írja új könyvében Nouriel Roubini, miközben Olaf Scholz német kancellár jelenleg Pekingbe készül. Miért akarja limitálni az Egyesült Államok az Európai Unió kapcsolatait Kínával?
„Az európaiak egyszerre szeretnék folytatni az üzleti kapcsolatokat az USA-val és Kínával, de ez nemzetbiztonsági szempontból immár nem lehetséges. Az Egyesült Államok új törvényben tiltja, hogy Kínának eladjanak olyan chipeket, melyeket fel lehet használni a mesterséges intelligencia fejlesztésére vagy katonai célra” – válaszolta a Der Spiegel kérdésére Nouriel Roubini. Arra is felhívta a figyelmet, hogy “a kínaiak jelentős állami támogatással árusítják mindenütt a világon az 5G-rendszerüket, amely kémkedésre is alkalmas. Megkérdeztem egy afrikai vezetőt: miért a kínaiak 5G technológiáját veszik meg? Azt válaszolta, hogy kis ország vagyunk, a nagyok mindenképpen kémkednek nálunk. A kínai 5G-rendszer viszont olcsóbb, mint a nyugati.”
A jüan felválthatja a dollárt – jósolja Roubini: „Ez hosszú időbe kerül, de a kínaiak jók a hosszú távú gondolkodásban. A szaúdiaknak már azt ajánlották, hogy jüanban fizetnek az olajért és a földgázért. A kínaiaknak szofisztikáltabb fizetési rendszereik vannak, mint bárki másnak a világon. Az Alipay és a WeChat Pay fizetési rendszert több mint egymilliárd ember használja. Párizsban már vásárolhat Louis Vuitton táskát WeChat Pay fizetési rendszerrel.”
Más gond is van
„Jelenleg nem tudjuk jelentős mértékben csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást anélkül, hogy a gazdaság ne esne vissza. A pandémia idején az elmúlt 60 év legnagyobb gazdasági visszaesését éltük meg, de a szén-dioxid-kibocsátás mindössze 9 százalékkal csökkent. Ha viszont nincs gazdasági növekedés, akkor nem tudjuk megoldani az adósságproblémákat. Ezért olyan megoldást kell találni, amikor a gazdasági növekedés nem jár nagyobb szén-dioxid-kibocsátással.”
Arra a kérdésre, hogy a stagfláció és a fenyegető környezeti katasztrófa nem növeli-e az autoritariánus vezetők esélyeit, úgy válaszolt: „A demokráciák sebezhetőek, ha nagy sokk éri őket. Mindig akad egy macsó vezér, aki mindenért a külvilágot hibáztatja, és azt hirdeti: „Én megmentem a világot!” Ezt csinálja Vlagyimir Putyin Ukrajnában. Recep Tayyip Erdogan megtámadhatja Görögországot, hogy válsághelyzetet teremtsen, mert különben elveszíthetné a választásokat. Ha Donald Trump újraindul és veszít, akkor nyíltan felszólíthatja híveit, hogy rohamozzák meg a Capitoliumot. Igazi erőszakot és polgárháborút láthatunk az Egyesült Államokban. Németországban ehhez képest még jó a helyzet. De mi van akkor, ha romlik a gazdasági helyzet, és az emberek a szélsőjobboldalra szavaznak?” – tette fel a kérdést Nouriel Roubini, aki a Der Spiegelnek nyilatkozott.
