Kockázatok a gazdaság számára normális időkben is bőven vannak, a mostani idő viszont minden, csak nem normális. A londoni központú Economist Intelligence Unit évről évre elkészíti a listáját, milyen borzasztó, de nem teljesen irreális vészforgatókönyvekkel lehet számolni a következő évben. A most kiadott legújabb összeállításuk szerint már az alapeset is az, hogy az orosz-ukrán háború, a világ jegybankjainak monetáris szigorítása és a kínai növekedés lassulása miatt csak 1,6 százalékkal fog növekedni a világgazdaság a 2022-re becsült 3,2 százalék helyett. Hát még ha valóra válik valami a legrosszabb lehetséges jövőképek listájáról.

A tíz vészforgatókönyvet az alapján sorolták be, hogy mennyire nagy a valószínűsége, és ha megtörténne, mennyire lenne súlyos a hatása. Íme a legsúlyosabb vészforgatókönyvek 2023-ra:

Egy hideg tél súlyosbítja az európai energiaválságot

Valószínűség: nagy
Hatás: nagyon súlyos

Az alapforgatókönyv úgy számol, hogy közepes erősségű válság jön a kontinensen, az eurózóna GDP-je 0,4 százalékkal csökken. A baj sokkal nagyobb lehet, ha a szokásosnál hidegebb lesz a tél. Európa ekkor idő előtt elhasználhatja a gáztartalékait, így a válság még 2024-re is áthúzódhat. Külön kiemelték, hogy a mi régiónk, azaz Közép-Európa országai, valamint Németország és Ausztria élik át a legnagyobb kockázatot.

Túry Gergely

Az iparban ebben az esetben a termelés részleges leállításával és elbocsátásokkal lehetne csökkenteni a kiadásokat, jönnének a csődök a drága energia miatt, a kormányok pedig nem tudnák tovább fenntartani azokat az ársapkákat vagy támogatásokat, amelyek most még sokaknak segítenek a rezsit kigazdálkodni. Extra kockázat az, hogy az EU-n belüli szolidaritás széthullik, és mindenki csak a saját energiabiztonságával foglalkozik, mások kárára is.

A szélsőséges időjárás miatt az árak még jobban megugranak, nő a globális élelmiszerellátás bizonytalansága

Valószínűség: nagy
Hatás: súlyos

Azt, hogy a klímaváltozás miatt szélsőséges időjárási helyzetek már nem csak néha-néha fordulnak elő, 2022-ben is láttuk. Ez és a háború együtt azt eredményezték, hogy az élelmiszerárak durván nőttek, az ellátásbiztonság pedig zuhant. Ha ugyanilyen körülmények között kell élnünk 2023-ban is, akkor nagyobb éhínség sem kizárt, de elszálló árakkal szinte biztosan számolnunk kell. Ehhez még annyit tettek hozzá: a világ nyolcmilliárd lakosa közül másfél milliárdnyian olyan országban élnek, amely komolyan rászorul az orosz vagy az ukrán búzára.

Katonai konfliktus alakul ki Kína és Tajvan között, az USA beavatkozik

Valószínűség: közepes
Hatás: nagyon súlyos

Tajvani katonák kétnapos hadgyakorlaton Pingtung megyében 2022. szeptember 7-én

AFP / NurPhoto / Ceng Shou Yi

Eddig mindig úgy tűnt, hogy Kína és Tajvan csak szavak szintjén fenyegeti egymást, arra figyelnek, hogy fegyveres harcig ne durvuljon az ellentét, de a kardcsörtetés egyre hangosabb. Növekszik a kockázata annak, hogy egy kínai hadgyakorlatból vagy az arra adott tajvani válaszból nagyobb, katonai konfliktus is legyen akár. Ha háború törne ki, akkor Tajvan gazdasága leállna, ezt az egész világ megérezné, annyira rászorulunk az ottani félvezetőkre, az pedig még nagyobb kockázatot jelentene, ha az Egyesült Államok, Japán vagy Ausztrália is beavatkozna.

A nagy infláció miatt zavargások törnek ki

Valószínűség: nagyon nagy
Hatás: mérsékelt

Az infláció évtizedek óta nem volt ennyire nagy, ha pedig még hosszabb ideig így is marad ez, akkor egyre nagyobb lesz a társadalmi elégedetlenség. Ez zavargásokig is elvezethet, szélsőséges esetben pedig teljes ágazatokat béníthatnak meg.

A mostaninál veszélyesebb koronavírus-variáns vagy más fertőző betegség jelenik meg

Valószínűség: közepes
Hatás: nagyon súlyos

Mindenkinek elege van a koronavírusból, pedig teljesen még most sem tűnt el, a kormányok feloldották a járványügyi korlátozásokat, a világ sok részén pedig rossz az átoltottság. Ezért aztán ha egy, a mostaninál veszélyesebb variánssal robbanna be a járvány a télen újra – vagy érkezne valami ugyanolyan váratlan új vírus, mint amennyire a Covid volt 2020 elején – akkor újra szigorúbb lezárások jöhetnek azokban az országokban, ahol nem jó az oltottsági arány, visszahozhatnák az utazási korlátozásokat, és a piaci bizonytalanság is újra nagy volna.

A kiberháború állami infrastruktúrát tesz tönkre

Valószínűség: közepes
Hatás: nagyon súlyos

AFP / IGOR STEVANOVIC

Európában most is látjuk a példáit annak, hogy az orosz hackerek az állami infrastruktúrát próbálják rombolni, de a kínai-tajvani konfliktus is könnyen ebbe az irányba fordulhat. Annál, hogy nyílt háború törjön ki akár Európában, akár Tajvanon, sokkal valószínűbb az, hogy hackertámadásokkal esnek egymásnak az országok. A gazdaság számára így is elég súlyos lenne ennek a hatása.

Kína és a Nyugat kapcsolata úgy megromlik, hogy gyakorlatilag kettészakad a világgazdaság

Valószínűség: közepes
Hatás: súlyos

A nyugati demokráciák cégei még nem nagyon akarnak ujjat húzni a kínai üzleti érdekekkel, de már egyre többen vetik fel azt, hogy nincs rendben, ahogyan Kína semmibe veszi az emberi jogokat. Ha Kína tovább feszítené a húrt Tajvannal szemben, akkor extrém esetben előállhat olyan helyzet, mint Oroszországgal idén: a nagy cégeknek választaniuk kell, melyik ország oldalára állnak. Csakhogy Kína gazdasága sokkal erősebb, mint az orosz, ezért ha válaszol a szankciókra, akkor egymással párhuzamosan két fél globális ellátási lánc jönne létre az egy teljes helyett.

Globális recesszióhoz vezet a jegybankok politikája

Valószínűség: közepes
Hatás: mérsékelt

A globális infláció idén 10 százalék körüli lehet, a legnagyobb jegybankok pedig kamatemelésekkel próbálják ezt fékezni. Ha sokáig marad a nagy infláció, akkor a kamatszint is tartósan magas lehet, ez pedig azt hozhatja el, hogy az egész világ recesszióba süllyed.

Kína zéró-Covid politikája okoz súlyos recessziót

Valószínűség: csekély
Hatás: súlyos

A Covid sem jó, de a teljes zárás sem, márpedig valószínű, hogy az előttünk álló télen Kína politikája még az lesz, hogy teljes gyárakat és városrészeket zárhatnak le, ha felbukkan a koronavírus. Ha egy újabb variáns jelenne meg és az ország jelentős részén lezárásokat kellene bevezetni, akkor súlyos károkat szenvedne el a kínai gazdaság, ezt pedig a világ többi része sem úszná meg olcsón.

Az orosz-ukrán háborúból világháború lesz

Valószínűség: nagyon csekély
Hatás: nagyon súlyos

Ukrán katonák tüzelnek Herszon irányába 2022. október 28-án

AFP / Bulent Kilic

Mindenki szerencséjére ez kimondottan valószínűtlen, hogy tényleg megtörténik, ezért is csak a lista végén kapott helyet ez a forgatókönyv. De ahogy Joe Biden is mondta, amikor Vlagyimir Putyin már taktikai atomfegyverről beszél, akkor fennáll a lehetőség, hogy valaki hibát követ el és beláthatatlan következményekig jut el a világ. És ehhez még csak atomra sem lenne szükség. Ha a NATO bekapcsolódna közvetlenül is a háborúba, Oroszország pedig a NATO európai tagállamai közül valamelyiket megtámadná, akkor a brutális gazdasági válság még a kisebb problémáink között lenne, akkora lenne az emberéletekben mért kár.