Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
„A kormány olyan törvényjavaslatot készít elő, amely teljes mértékben betiltja a kémalkalmazásokat. Az Európai Unióban mi leszünk az elsők ezzel” – mondta a kormányszóvivő a hétvégén Athénban, ahol a sajtó kiderítette: nagyon sok politikus és újságíró, sőt a családtagjaik is szerepeltek a titkosszolgálat lehallgatási listáján. A legtöbben megdöbbentek, amikor a nevüket megtalálták a listán.
A kormány azzal védekezik, egyáltalán nem biztos, hogy mindenkit lehallgattak, aki a listán szerepel. A kormányszóvivő ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy „jelen pillanatban csak narratívák vannak, de bizonyítékok nincsenek”. Nem is nagyon lehetnek, hiszen a titkosszolgálat használta a Predator kémalkalmazást, és az ilyen szervezetek ügyelnek arra, hogy ne hagyjanak nyomokat.
A kormányszóvivő azt ígérte, hogy „a görög igazságszolgáltatás alaposan kivizsgálja az ügyet”. Brüsszelben is érdeklődnek a lehallgatási botrány iránt, amely a közélet legfelső részét, illetve a médiát érinti.
Nyáron robbant ki a nagy lehallgatási botrány Athénban, ahol a konzervatív miniszterelnök kénytelen volt beismerni: a Paszok ellenzéki párt vezérének okostelefonját a titkosszolgálat lehallgatta. Azóta egész kémregény bontakozott ki, mert kiderült, hogy az elit nagyon sok tagját lehallgatták, köztük nagyon sok családtagot is. A Ta Nea című lap szerint ugyanakkor a két minisztert is lehallgattak, mert ők nem ápoltak túlságosan jó viszonyt a kormányfővel.
„Elképzelhetetlennek tartom, hogy a külügyminisztert lehallgatták volna. Veszélyesnek gondolom magát a feltételezést is” – nyilatkozta a sajtónak a görög külügyminiszter bizalmasa, aki a neve elhallgatását kérte. A lista szerint a másik lehallgatott miniszter a pénzügyi tárca élén állt – vagyis a kormány két legfontosabb miniszteréről van szó.
A Documento című görög lap szerint eddig 33-an találták meg a Predator kémszoftvert az okostelefonjukon Görögországban.
A baloldali Sziriza párt, amely az ellenzék legnagyobb ereje a parlamentben, és amelynek több vezetőjét is lehallgatták, nyilatkozatot tett közzé az ügyben. „Ezek döntő fontosságú idők a demokrácia és az igazságszolgáltatás szempontjából. A kormányfő bűnös, ezért nincs már jelentősége annak, amit állít – írták. Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök sokáig azzal védekezett, hogy a lehallgatás törvényes volt. A kérdés szerintük most az, hogy „az igazságszolgáltatás a helyzet magaslatán áll-e? A politikai rendszer valójában képes-e megvédeni az alapvető jogokat és a demokráciát?”
Az Európai Parlament figyel
Minthogy nemcsak Görögországban, de más tagállamokban – így Magyarországon is – kirobbantak hasonló megfigyelési botrányok, ezért az Európai Parlement illetékes bizottsága vizsgálatot indított az ügyben. Ennek jelentéstevője Sophie in’t Veld, aki Twitteren hívta fel képviselőtársai figyelmét a görög lehallgatási botrány hétvégi fejleményeire:
„Miniszterek, Európai Bizottság, figyeltek? A görög Documento listát közöl azokról, akiket Predator kém szoftverrel hallgattak le!”
Government ministers. Hello #EUCO @EU_Commission are we paying attention? Another case of EU institutions being directly affected by #spywaregate https://t.co/DYZIW82lkH
— Sophie in 't Veld (@SophieintVeld) November 5, 2022
A sors iróniája, hogy az Európai Parlament bizottsága épp pénteken fejezte be athéni látogatását. „Több kérdéssel távozunk, mint amennyivel idejöttünk. Még sok részlet hiányzik, de a kép világos: minden arra mutat, hogy a kormányon belül vannak a felelősök. Vannak-e erre sziklaszilárd bizonyítékaink? Nincsenek. Ehhez arra lenne szükség, hogy a kormány feloldja a titkosítást. Jelenleg azzal az információval kell beérnünk, ami van. Persze fenn kell tartani az ártatlanság vélelmét, de nem vagyunk vakok és süketek” – nyilatkozta a brüsszeli Politicónak Sophie in’t Veld. Aki azt is elmondta, hogy már eddig is tilos volt a lehallgatás, tehát nem új törvény kell, hanem be kellene tartani a tilalmat. „Jövőre választásokat tartanak Görögországban, jó lenne ezt az ügyet még azelőtt tisztázni” – hangsúlyozta az Európai Parlament jelentéstevője.
