2020-ban még csak 264 ezer magyar magánszemély volt, aki tőkejövedelmet vallott be a NAV-nak – azaz osztalékból, árfolyamnyereségből vagy tartós befektetésből lett pénze –, 2021-re ez a szám már 294 ezerre nőtt. Az ő összesített tőkejövedelmük viszont az egy évvel korábbi 1800 milliárd forintról 2300 milliárdra ugrott meg – olvasható a GKI Gazdaságkutató most közzétett elemzésében.

Egy tőkejövedelmet kapó országos átlagban nettó 7,7 millió forintot szerzett, azaz havi 642 ezer forintot. A legtöbb pénzt szerző 15 ezer ember tőkejövedelme átlagosan évi nettó 29,5 millió, vagyis havonta 2,45 millió forint.

A tőkejövedelmek 35 százaléka Budapesten keletkezett. A GKI kiszámolta azt is, hogy a településeken mennyi az egy lakosra jutó tőkejövedelem, és ezen a listán Felcsút 2019 után visszaszerezte az első helyét. Egy lakosra 14 millió forint az ottani átlag, ami, ha úgy számolunk, hogy a faluban körülbelül 1800-an laknak, egy év alatt összesen nagyjából 25 milliárd forint árfolyamnyereséget és osztalékot jelent. A lista második és harmadik helyezettje Komlóska és Bihardancsháza található – a GKI magyarázata erről az:

Ezen településeken egy-egy nagytőkés feltehetően állandó lakcímmel rendelkezik.

2021-ben 836 magyar volt, aki kriptoeszközökből származó jövedelmet vallott be a NAV-nak. Az ő bevételük átlagosan 12,4 millió forint lett.