Az ENSZ klímavédelmi világkonferenciájára – COP 27 – időzítve jelent meg a felhívás, mert a tanácskozásra készített jelentések is egyértelműen kimutatták: a környezetvédelem terén a pr és a valóság között szakadék tátong. A bankok, a pénzintézetek, biztosítók egyre több olyan terméket dobnak a piacra, amelyek a feltételek között kiemelt helyen kezelik a fenntartható fejlődést. Az Európai Unió felhatalmazta az ellenőrzésre a három szervezetet – EBA, EIOMA és ESMA –, amelyek így közösen vizsgálódhatnak ezen a kényes területen.

Jövő év január 10-ig várják az esettanulmányokat a nemkormányzati, fogyasztóvédelmi szervezetektől, tudományos intézményektől. Mit akarnak elérni az uniós bank, tőzsde és biztosítás ellenőrző szervezetek? Új szabályokat kívánnak írni, melyek meghatározzák azt, hogy milyen alapon minősül zöldnek egy beruházás vagy bármiféle pénzügyi aktivitás.

A tervek szerint jövő májusra nyújtanak be erre javaslatot az Európai Bizottságnak, amely azután rendeletet alkothat ennek a dinamikusan fejlődő területnek az újraszabályozására.

Az Európai Parlament jogi bizottsága, amely aktívan részt vett az új uniós szabályozás létrehozásában, úgy nyilatkozott, hogy “globális szabványt hoztunk létre a fenntartható fejlődés érdekében”. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy január elsejétől azoknak a cégeknek, melyek 250 embernél többet alkalmaznak és a forgalmuk meghaladja a 40 millió eurót, bele kell, hogy vegyék a jelentéseikbe azt is, hogy tevékenységük milyen kockázatokat hordoz a környezetvédelemre és az emberi jogokra nézve. A kisebb cégek számára ez könnyített formában lesz csak kötelező és csak 2028-tól.

Nagyon fontos kritérium, hogy nem önbevalláson alapulnak ezek a jelentések, hanem külső cégeket kell erre felkérni. Az Európai Parlament azt szeretné, ha ezeket a jelentéseket nemcsak a négy nagy auditáló cég – EY, KPMG, Deloitte és PwC – ellenőrizné, hanem új szereplők is a piacra lépnének.

Az Egyesült Államokban is van hasonló kezdeményezés, de az csak általánosságban érinti a klímavédelmet, és nem tér ki arra, hogy a szóban forgó cég tevékenysége mennyiben károsítja a környezetet.