Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Nyolcvan százalékkal csökkent Venezuela GDP-je 2013 óta, az életszínvonal mélyre süllyedt, milliók hagyták el az országot, amely a világ legnagyobb olajkészletét birtokolja. Csakhogy ezt a hatalmas készletet képtelen kitermelni amerikai technológia nélkül. A még Donald Trump által 2019-ben meghozott washingtoni tilalom ezért katasztrofális következményekkel járt Venezuelára nézve, de Vlagyimir Putyin orosz elnök agressziója Ukrajna ellen döntő fordulatot hozott ezen a téren. Az olajhiány a globális piacon felértékelte Venezuelát, ezért a washingtoni pénzügyminisztérium engedélyezte a Chevron olajóriásnak, hogy újrakezdje az együttműködést Venezuela állami olajtársaságával, a Petroleos de Venezuelával. Az USA pénzügyminisztériuma kikötötte, hogy “Venezuela állami olajvállalata nem kaphat egy centet sem abból az olajból, qmelyet a Chevron ad el a világpiacon”.
Washington már májusban engedélyezte a Chevronnak, hogy tanulmányozza az újrakezdés lehetőségét. Az USA célja egyértelműen az, hogy az orosz olaj szerepének csökkenését ellensúlyozza a világpiacon. Washingtont az is motiválja, hogy Nicolas Maduro baloldali populista rendszere kiváló kapcsolatokat ápol Moszkvával és Pekinggel, amelyek támogatásukkal életben tartják rezsimjét.
Nincs vége az embargónak
A könnyítés csak részleges. A washingtoni pénzügyminisztérium közleménye szerint bizonyos területeken immár nem esnek szankciók alá azok a személyek és cégek, akik és amelyek Venezuelával üzletelnek. Ettől függetlenül “a szankciók érvényben maradnak minden más területen, és fel fogunk lépni mindenki ellen, aki megsérti az Egyesült Államok törvényeit” - hangsúlyozta a Biden-adminisztráció egy magát megnevezni nem kívánó magas rangú tagja, aki Washingtonban tájékoztatta a sajtót a Venezuela elleni tilalmak enyhítéséről.
