Katar 2022
Különös a helyszín, különös az időpont, különös a hangulat, végképp különös az, hogy miként került ide, és milyen társadalmi, politikai abszurditások fogadják, de itt van: a futball világbajnokság megérkezett Katarba. És mindezektől nem függetlenül, hanem ezek mellett is ez az év fő sporteseménye. Kövesse a meccseket és a mellettük zajló vitákat is a hvg.hu-val.
Hároméves börtönbüntetésre ítélte tavaly a bíróság Nicolas Sarkozyt, és ebből egyet le is kellene ülnie. Így érthető, hogy a 67 éves elnök foggal-körömmel küzd, és „a leghatározottabban elutasít minden korrupciós vádat”. Mi történt? Sarkozy elnök megígérte a Semmitőszék egyik bírájának, hogy ha ügyében kedvező döntést hoz, akkor támogatja kinevezését Monacóban, ahol a Francia Köztársaság elnökének különleges jogai vannak.
A zsúfolásig megtelt tárgyalóteremben Sarkozy elszántan védelmezte az ártatlanságát: „Én a Francia Köztársaság elnöke voltam, és soha senkit sem korrumpáltam. Különben is furcsa korrupciós ügy ez, amelyben egyetlen cent sem cserélt gazdát. Nincsenek az ügynek haszonélvezői, és nincsenek áldozatai sem. Fel vagyok háborodva, védelmezem az ártatlanságomat és a becsületemet, melyet hihetetlen körülmények között kérdőjeleztek meg. Azért jöttem el a bíróságra, hogy bizonyítsam az ártatlanságomat.”
A katari világbajnokság és a líbiai választási támogatás
Hogy vette észre az ügyészség ezt a hatásköri visszaélést? Úgy, hogy két másik korrupciós ügyet vizsgált, amely az Elysée-palotában történt. Az egyikre mostanában gyakran visszatért a francia és a külföldi sajtó, hiszen a francia elnöki hivatalban intézte el Katar mostani emírje a futball-világbajnokságot hazájának, a labdarúgásban addig tökéletesen ismeretlen dúsgazdag emírségnek. Katar megvásárolta Sarkozy kedvenc csapatát, a Paris Saint-Germaint – itt játszik a most a világbajnokság két sztárja, Mbappé és Neymar –, cserébe a francia elnök megkérte Michel Platinit, az UEFA elnökét és a FIFA alelnökét, hogy intézze el a világbajnokságot Katarnak. Az ügybe belebukott Platini és a FIFA csaknem teljes vezérkara.
A másik híres ügy Sarkozy 2007-es választási kampányához fűződik. Moammer Kadhafi fia a líbiai televízióban papírokat lobogtatva közölte: 5 millió euróval finanszírozták az elnöki kampányt. Cserébe azután Sarkozy meghívta Párizsba a líbiai elnököt, aki parancsnoki sátrát a Champs Elysées-n üthette fel. Aztán összekülönbözött Sarkozy Líbia diktátorával, akinek bukását jelentős mértékben elősegítette. Miután fellázadt népe meggyilkolta Kadhafit, Nicolas Sarkozy volt az első külföldi vezető, aki „Líbia szabad földjére lépett”.
Sarkozy 2012-ben elveszítette az elnökválasztást, és fokozatosan a politikai perifériára sodródott, de Macron elnök kikéri véleményét sok fontos ügyben.
Ha börtönbe kell mennie, akkor Nicolas Sarkozy lesz a Francia Köztársaság első elnöke, aki így végzi pályafutását.
