Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az Európai Unió a hírek szerint „szankcióügyi megbízottat” fog kinevezni, aki a korlátozások alá vont országokra – köztük Oroszországra – vonatkozó szankciók szigorúbb betartatását fogja sürgetni. A közösség ugyanis igyekezne nehezíteni az Oroszországgal szemben támasztott korlátozások megkerülhetőségén.
A Financial Times értesülései szerint David O'Sullivant (képünkön), az EU korábbi amerikai nagykövetét kérték fel erre a szerepkörre, aki januártól meg is kezdi a munkát. Egy magas rangú uniós tisztviselő a lapnak elmondta, hogy az EU Bizottsága kedden fogja megerősíteni a kinevezést. A testület reméli, hogy az olyan országok is, mint Törökország, betartják a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz és az orosz háborús gépezethez közel állókkal szemben hozott szankciókat.
Kérdés persze, hogy milyen hatáskörrel dolgozna az új megbízott, az óvatos fogalmazásból, illetve a jelölt személyéből azonban arra lehet következtetni, hogy inkább egy diplomáciai, semmint ellenőri jellegű feladatkörrel fog rendelkezni.
Magyarra fordítva, O'Sullivan fog az EU megbízásából lobbizni a külföldi országoknál a szankciók betartása érdekében. Ez amiatt is valószínű, mert a szankciók kijátszásával kapcsolatban az EU jóval határozottabb hangot üt meg, ha az a közösség berkein belülről fakadna, az ilyen ügyeskedéseket az Európai Bizottság bűncselekménnyé kívánja nyilvánítani.
