Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
50 bázisponttal megemelte az irányadó kamatot az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki kamatdöntő ülésén, egyúttal döntött a mennyiségi szigorítás elindításáról is. A frankfurti székhelyű központi bank szeptemberben és októberben is 75 bázispontos emelést hajtott végre, és elemzők hasonló ütemű szigorításra számítottak.
Az év utolsó kamatdöntő ülése után 2,50 százalékra nőtt az irányadó refinanszírozási műveletek eddigi 2,00 százalékos kamatlába, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábainak szintje 2,25 százalékról 2,75 százalékra, illetve 1,50 százalékról 2,00 százalékra emelkedett.
Az EKB szerint az éves átlagos euróövezeti infláció az idei 8,4 százalékról jövőre 6,3 százalékra csökken. Ezt követően 2024-ben átlagosan 3,4 százalékos, majd 2025-ben 2,3 százalékos inflációt jeleztek előre. Korábbi előrejelzésükben arra számítottak, hogy az árindex 2024-ben éri el a jegybank 2 százalékos célszintjét.
A kamatdöntés után jelentős erősödésbe kezdett az euró a dollárhoz képest, ez hatott a forint árfolyamára is. Délután 405 forintról 408 forintra módosult az euró ára.
