Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A vonatkozó dokumentumot kedden a hivatalos jogi információk portálján tették közzé.
A február 1-jén hatályba lépő és 2023. július 1-jéig érvényes rendeletben Putyin megtiltotta a „plafonáron” történő olajszállítást. Az elnök kizárta az olajeladást külföldi vevőknek abban az esetben is, ha a szerződés árrögzítési mechanizmust alkalmaz. A tilalom meghosszabbításáról az orosz kormány dönthet majd.
Így orosz kőolaj és kőolajtermékek szállítása az árplafont bevezető országokba kizárólag az orosz elnök külön döntése alapján lesz lehetséges. A rendelet végrehajtásának rendszeres ellenőrzése az energiaügyi minisztérium feladata.
A dokumentum szerint az intézkedéseket „az Egyesült Államok és a hozzá csatlakozott külföldi államok és nemzetközi szervezetek barátságtalan és a nemzetközi joggal ellentétes cselekedeteivel összefüggésben”, valamint Oroszország nemzeti érdekeinek védelmében vezetik be.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes a múlt héten jelezte Moszkva készségét arra, hogy – válaszul az orosz energiahordozókra vonatkozó árplafon bevezetésére – részlegesen, napi 500-700 ezer hordóval csökkentse az olajkitermelést, ami az összmennyiség öt-hét százaléka.
A nyugati országok olajszankciói december 5-én léptek életbe: az Európai Unió leállította a tengeri úton szállított orosz olaj átvételét, a legfejlettebb országok (G7), Ausztrália és az EU pedig hordónként 60 dolláros árplafont szabott meg a tengeri szállítmányokra. Ennél drágább olajat szállítani vagy biztosítani tilos.
