Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
„Oroszország egyre nagyobb fenyegetést jelent Svédország távközlési és áramszolgáltatási hálózatára” – közölte kedden Charlotte von Essen, a svéd belbiztonsági szolgálat (SAPO) vezetője. A svéd belbiztonsági főnök Salenben egy háromnapos biztonsági konferencián szólalt fel, ahol jelen volt Ulf Kristersson miniszterelnök és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is.
Charlotte von Essen szerint Oroszország kiszámíthatatlan, a belbiztonsági szolgálat azonban arra számít, hogy Moszkvának a svéd biztonságot fenyegető tevékenysége a jövőben fokozódni fog. Azt mondta, ezért különös figyelmet kell fordítani a távközlés, az áramellátás és a létfontosságú anyagok szállításának területére. Hogy utóbbi alatt mit ért pontosan, azt nem fejtette ki, azonban kiemelte: az orosz fél érdekelt a felsorolt három terület működésének megzavarásában. „Ezek olyan ágazatok, amikben egy Svédország elleni támadás károkat okozna egész Európának is” – mondta.
A biztonsági szakértő szerint Oroszország nem hivatalos eszközöket is bevethet, említette például a svédországi orosz diaszpórát, illetve a vállalati szektort is. Mindemellett figyelmeztetett, hogy a SAPO egyre nagyobb mértékben terjedő összeesküvés-elméleteket, valamint államellenes üzeneteket figyelt meg, amelyek hosszú távon alááshatják a társadalmi intézményekbe fektetett bizalmat, a politikusok döntéshozatalát, valamint az állam legitimitását.
A svéd miniszterelnök szerint Törökország túl sokat kér a NATO-csatlakozásért
Svédország biztos abban, hogy Törökország hozzá fog járulni NATO-csatlakozásához, viszont nem fogja tudni teljesíteni Ankara minden feltételét - jelentette ki vasárnap Ulf Kristersson svéd miniszterelnök. Kristersson egy védelempolitikai agytröszt svédországi konferenciáján arról beszélt: Törökország egyrészt megerősítette, hogy a stockholmi vezetés megtette, amit ígért, másrészt olyan dolgokat követel, „amelyeket nem tudunk, vagy nem kívánunk megadni neki".
