Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Az európaiak 93 százaléka aggódik a megélhetési költségek miatt – állapítja meg az Európai Parlament által közzétett Eurobarometer felmérés.
Vannak országok, ahol még ennél is magasabbak a számok: Görögországban az emberek 100, Cipruson 99, Olaszországban és Portugáliában 98 százaléka aggódik a megélhetési költségek miatt, míg Magyarországon ez az arány 96 százalék.
Mindez tehát azt is jelenti, hogy az emelkedő energia- és élelmiszerárak hatása nemre, korra, tanulmányi és társadalmi háttérre való tekintet nélkül aggasztja az embereket.
A következő nagy probléma az európiaiak szerint a szegénység és a társadalmi kirekesztés. Az uniós átlag itt 82 százalék, Magyarországon viszont az emberek 89 százaléka tartja ezt a második legnagyobb bajnak (nem is alaptalanul, a szegénységi listán rosszul áll Magyarország).
A következő problémakör a klímaváltozás és az orosz-ukrán háború kiterjedése, ami uniós átlagban az emberek 81 százalékát aggasztja.
Magyarországon eltérnek a számok: a klímaváltozástól 87 százalék fél, míg
hazánkban harmadik helyen – az ukrajnai háború kiterjedését 1 százalékponttal megelőzve (85 százalék) – a közös európai értékek (demokrácia, szabadság) elvesztésével szembeni aggodalom áll.
Egyre többeknek okoz gondot a számlájuk kifizetése is. Az uniós átlag itt 39 százalék, Magyarországon viszont az embereknek „csak" 28 százaléka számára nehézség ez (állandóan vagy néha).
Az európaiak majdnem fele (46 százalék) szerint életszínvonaluk már csökkent a koronavírus-járvány, a háború és a megélhetési krízis miatt. További 39 százalékuk még nem tapasztalta ugyan az életszínvonal csökkenését, de úgy gondolja, hogy ez be fog következni 2023-ban.
A felmérésben arra is rákérdeztek, milyen problémák megoldását várják az emberek.
Itthon az egészségügy helyzetének javítása áll az első helyen, majdnem ugyanennyien mondják azt, hogy új munkahelyeket kell létrehozni.
Az is látszik, hogy a háború megerősíti a ragaszkodást: a válaszadók 62 százaléka „jó dolognak" tartja az uniós tagságot, ami az egyik legmagasabb eredmény 2007 óta.
