500 milliárd dolláros közvetlen tőkebefektetéssel dicsekedett Oroszország a háború kezdete előtt. Ennek nagyrésze nyugati tőke volt, amely gyors ütemben távozott orosz földről. A Yale egyetem tanára, Jeffery Sonnenfeld tanulmányt írt erről, és ebből kiderül, hogy több mint 1400 cégről van szó, amely csökkentette szerepét Oroszországban vagy végképp kivonult onnan. Igaz, nem mindegyik:

A nyugati multik oroszországi kivonulásának nagyobb volt a füstje, mint a lángja

Ukrajna megtámadása után az Oroszországban működő nyugati multik nagy része bejelentette kivonulását. Ám sokan csak visszafogták ottani tevékenységüket, a teljesen kivonultak közt pedig akad, aki hagyott magának kiskaput a visszatérésre.

Sonnenfeldet mindenesetre ezt követően Putyin kitiltotta Oroszországból.

A legérdekesebb az olaj és gázkitermelés, hiszen itt van a legnagyobb üzlet. Ezek általában vegyesvállalatok, olyan orosz óriásokkal közös vállalkozások, mint a Rosznyeft vagy a Gazprom. A BP példája jól mutatja, hogy milyen komplex folyamatról van szó: a Rosznyeft 19,75%-a volt a brit cégé. Ennek értéke a háború előtt 14 milliárd dollár volt. A britolaj óriás azonnal közölte, hogy kiszáll az üzletből, de a gyakorlatban a folyamat csak az év végén fejeződött be.

A BP kénytelen volt leírni 25,5 milliárd dollárt - számolt be a New York Times. Ennek ellenére kedden rekordprofitot jelentett be: az energiaválság minden eddiginél többet hozott a konyhára. A tavalyi év profitja 40 milliárd dollár volt, míg az előző évben ez csak 12,8 milliárd dollár.

A Shell Szahalin szigetén levő érdekeltségét egészen egyszerűen elkobozta az orosz állam. Hogy megy ez a gyakorlatban? Úgy, hogy az orosz menedzserek nevére írják a céget, illetve a részvénypakettet - írja a Project Syndicate oldalon Aslund professzor, aki korábban tanácsadója volt az orosz kormánynak, tehát jól ismeri a helyzetet. Anders Aslund néhány éve könyvet adott ki ezzel a sokatmondó címmel: Haveri kapitalizmus Oroszországban a piacgazdaságtól a kleptokráciáig. Ebben rámutat arra, hogy a kleptokrácia, mely egyre inkább jellemzi Putyin rendszerét, mennyire hátrányos az orosz gazdaság modernizálódása szempontjából. Ez a negatív folyamat azóta csak felgyorsult.

Kik a haszonélvezők?

Aslund szerint elsősorban maga Putyin, de erről keveset lehet tudni. Azután jön az elnök legszűkebb köre, azok az oligarchák, akik eddig is mindenben kiszolgálták az elnököt. A szentpétervári maffiáról van szó, amely a kezdettől fogva Putyin hátországa volt Moszkvában: a Kovalcsuk testvérek, a Rotenberg fivérek, illetve Gennagyij Timcsenko.

Jurij Kovalcsuk tehetséges fizikusnak indult, de azután egy dácsában találkozott Putyinnal 1996-ban. Akkoriban Putyin a hatalomra készülődött miután Jelcin elnök rábízta a titkosszolgálat ujjászervezését. Kovalcsuk a bankvilágban nyomult, a Forbes 2008-ban a dollármilliárdosok közé sorolta. 2014 óta feketelistán van az Egyesült Államokban, mert médiacége aktívan támogatta Putyint abban, hogy megszerezze a Krím félszigetet Ukrajnában.

Mihail Kovalcsuk a Kurcsatov tudományos intézet igazgatója volt, amikor támadást indított a Tudományos Akadémia ellen, mert az nem választotta a tagjai közé. Putyin támogatásával megzsarolta a Tudományos Akadémiát, mely ezek után megadta neki a tagságot.

A 44 éves Borisz Kovalcsuk, Jurij fia a Putyin-kormányzat emelkedő csillaga.

Mindkét Rotenberg fivér dollármilliárdos volt a háború előtt. Putyin őket még fiatal korából ismeri, amikor Szentpétervárt Leningrádnak hívták. A Rotenberg fivérek építési vállalkozók lettek, akik Putyin hatalomra kerülése után bőségesen kaptak állami megrendeléseket. Csak egyetlen példa: a 2014-es Szocsi olimpián ők jutottak a legnagyobb megrendeléshez. Az USA pénzügyminisztériuma szerint 7 milliárd dollár értékű megrendelést kaptak ezen a téli olimpián, mely messze túllépte a költségvetési kereteket. Az idősebb Rotenberg cége építette meg a hidat a Krím félsziget és Oroszország között. Ezen elsőként Putyin hajtott át.

1350 millió dollárból épült állítólag Putyin palotája, mely egész város. Navalnij, az ellenzék jelenleg börtönben levő vezetője videót tett közzé erről. “Putyin palota komplexumát, amely saját kikötővel is rendelkezik, saját biztonsági szolgálat őrzi” - mondta Navalnij a videón. Aki hozzátette: ”A palotakomplexum fölött nem szabad átrepülni. Van saját temploma, sőt saját határátkelő helye is. Ez állam az államban Oroszországban” - hangsúlyozta Navalnij, akit talán épp ezért börtönöztek be. Ezek után a Rotenberg fivérek, akiknek cégei döntő szerepet játszottak az építkezésben, azt állították, hogy övék a palota és nem Putyiné. Kevesen hittek nekik...